Lusta asszony almás süteménye

Bevallom,a süti még tegnap készült, s le kellett volna öntenem keserű csokoládéval, de úgy voltam vele, hogy így is jó! Annyi időt elvacakoltam a konyhában a mosogatással, főzéssel, Macs- és Múzs vacsoráztatással, hogy már nagyon nem fűlött hozzá a fogam. Maradt tehát csupaszon, ámde finoman!

Nem almás pite, hanem almás sütemény. Ez kérem nem elírás, hanem puszta tény, ugyanis itt az első férfit és nőt bűnre csábító gyümölcs nem máshova, mintsem a tésztába kerül.

Ezt a receptet hajdan volt ifjúkorom középiskolás, kollégista éveiben cserkésztem be egy osztálytársnőmtől, Vikitől. Egyszerű, gyors, s ilyenkor télen, mikor az alma nagy mennyiségű tárolásából kifolyólag viszonylag hamar szembesül az ember lánya a romlás tényével, gyakran el is készíthető, illetve váltogatható a mindent elsöprő friss kompóttal, de erről majd máskor.

Süssünk:

Almás sütemény Vikitől


2 nagy és 2-3 kisebb alma hámozva, reszelve
30 dkg liszt
15-20 dkg cukor ( a recept 30dkg-ot ír, de nehogy bárki beletegye, így is nagyon édes lesz)
10 dkg vaj olvasztva
1 tojás
1 csomag vaníliáscukor
1 csomag sütőpor
fahéj ízlés szerint (esetleg gyömbérrel helyettesíthető)

Mielőtt bármit elkezdenénk, gyújtsuk be a sütőt (bár egy ideje már villanysütőm van, én, aki gázsütőn szocializálódtam, akkor is begyújtásnak hívom), s melegítsük elő 160 fokra. Egy közepes méretű, magas falú tepsit vajazzunk ki. Nekem a teflonból három méret van, a középsőt szoktam használni. Ez körülbelül egy 24 cm-es tortaformának felel meg.

A tojást, olvasztott vajat, vaníliás cukrot, cukrot, fahéjat habosítsuk ki, majd két részletben keverjük hozzá a reszelt almát, hogy jobban összetörjön. Én az almát a nagyobb lyukú reszelőn szoktam lereszelni, így zamatosabb marad.

A lisztet óvatosan hozzákeverjük. Folynia kell, mint egy kevert tésztának, ezért, ha túl száraz volna, akkor egy kis tejet öntsünk hozzá. Oszlassuk el egyenletesen a kikent tepsiben. Kb. fél óra alatt el is készül. A tetejére vagy nem teszünk semmit, vagy megszórhatjuk porcukorral, esetleg - ami a legízletesebb megoldás - leönthetjük keserű csokimázzal.

Én lusta voltam, mint látszik. De finom  lett!! ;)

A legegyszerűbb receptek is okozhatnak nagy élményt, nem igaz?

Holnapra van ebédünk, szombaton vidékre megyünk, így holnap biztosan nem lesz recept. Az élménybeszámolóval azonban számolhat az olvasó!