2013. november 22., péntek

Téli saláták

Nagyon szeretem a salátákat, bár bevallom, én főként köretnek készítem húsok mellé. Az őszi időszakban még akad a piacon friss vitaminforrás, de télen már csak lepkehálóval vadászhatunk a vitaminok után. Most két salátát mutatok, amik nagyon egyszerűek, télen is rendelkezésre áll minden hozzávaló, s ha előre dolgozunk, gyorsan elkészíthetők, s vendégek előtt is megállják  helyüket.

Az egyiket már Múzs keze nyomán bemutattam Majonézes répasaláta a'la Múzs néven, s itt megtalálhatják a blogon. Ez egy hidegen fogyasztható saláta. Nem jó egy nappal előre elkészíteni, mert levet ereszt. Ha vendégeknek készítjük, mindenképp aznap álljunk neki, de pár órát érdemes pihentetni. Tuti befutó a roppanóssága és az íze miatt.


A másik az én nagy kedvencem, a narancsos céklasaláta. Végtelenül egyszerű, vitamindús és hihetetlenül finom. Íme:

Narancsos céklasaláta

2-3 db közepes cékla
2 db narancs
2 ek méz

A céklákat megmossuk, alufóliába zsákoljuk és megsütjük. Főzve sem rossz, de így édesebb, zamatosabb a cékla. Ha már langyos, meghámozzuk, s cikkekre vágjuk. (A képen azért van reszelve, mert eredetileg másféle salátát gondoltam készíteni belőle, de nagyobb társaság érkezett, így porondra került a répa, s okafogyottá vált az előző terv.) A narancsot is meghámozzuk és cikkekre vágjuk. Én ki szoktam filézni, de ha az Olvasót nem zavarja a fehér, kesernyés hártya, akkor maradhat. Összevegyítem őket, majd rácsorgatom a mézet, s elkeverem. Akár hidegen, akár melegen is tálalhatjuk.

Próbálják ki! Másnap is finom!

2013. november 16., szombat

Villámgyors vacsora

Mióta Nagyláb belépett az életünkbe, ritkábban van alkalmam elmélyülni a konyhaművészetekben. Ez nagyképűen hangzik, hiszen nem vagyok én művész, csak egy lelkes amatőr, s itt a lelkesen van a hangsúly. Persze igyekszem minden napra főtt ételt varázsolni az asztalra, de mindezt úgy, hogy a lehető legkevesebb időt kelljen a konyhában töltenem. Így született ez a villámgyors étel is sok-sok zöldséggel, kevés hússal és kuszkusszal.


Zöldséges pulykamell kuszkusszal

15 dkg pulykamell
1 kisebb brokkoli rózsáira szedve
2 szál sárgarépa
1salotta hagyma (vöröshagyma, vagy póré is lehet)
2 gerezd fokhagyma
1 ek paradicsompüré
2 ek szójaszósz
1 ek olívaolaj
só, bors

fél bögre kuszkusz
2 bögre sós forróvíz

A húst csíkokra vágtam, majd az olívaolajon megpirítottam, hagytam, hogy levet eresszen, s kicsit megpirítottam. A salotta hagymát, fokhagymát felszeleteltem, a sárgarépát karikáztam, majd az említetteket a brokkoli rózsákkal együtt a húsra öntöttem. Sóztam, borsoztam, beletettem a paradicsompürét, s a szójaszószt, majd lefedve, egy kevés vízzel addig pároltam, míg a zöldségek megpuhultak, de picit roppanósak maradtak.
A kuszkuszt egy jénai tálba tettem, majd felöntöttem a kétszeres mennyiségű sós vízzel, s lefedtem. 15 perc alatt kész is lett.


Villámgyors, egyszerű, s szabadon variálható. Nekem ezek a zöldségek voltak a hűtőmben, de ki-ki készítheti saját zsákmánya és ízlése szerint.

Próbálják ki!

2013. november 13., szerda

Évforulós oldalas

Ahogy azt már egyeseknek ígértem, íme a bejegyzés a házassági évfordulónkra készített oldalasról.
Három dolog miatt lett oldalas: 1. nem ehetek még sushit - hogy az Olvasó is értse, minden évfordulón ezt szoktunk enni. Soha máskor, de ilyenkor... - 2. Múzs anyukája hozott egy egész oldalast mindenestől, s végül 3. Anne Burrell valami isteni receptet mutatott, amit muszáj volt kipróbálni, természetesen a saját szájízem szerint variálva az ízeket. Kivettem tehát az oldalast a hűtőből, s nekiálltam összeállítani a száraz pácot. Merthogy az kellett hozzá.


Pácolt oldalas

1 egész oldalas
4 ek fűszerpaprika
1 csapott ek só
1 tk bors
1 ek. barna cukor
2 tk egész kömény
2 tk koriandermag
4 gerezd fokhagyma összetörve
és ami még az eszükbe jut

Délután a köményt és a koriandert egy száraz serpenyőben megpirítottam, majd összetörtem, s minden fűszert egy tálban összekevertem. Az oldalast elvágtam ketté, mert nem fért a tepsibe, majd alaposan belemasszíroztam (szó szerint így kell, nem elég csak megszórni) a keveréket. Alufóliával letakartam és a hűtőbe tettem. Másnap délelőtt előmelegítettem a sütőt 190 fokra, tettem az oldalas alá egy vöröshagymát összevágva, ezután 2 órán át sütöttem, végül 15-15 perc alatt mindkét oldalát meggrilleztem. Petrezselymes krumplit készítettem hozzá. Isteni lett. 


Múzs azt kérdezte, mikor meglátta a hatalmas adagot, hogy vajon vendégeket várunk-e. Nos nem is tudtuk megenni az egészet, így a fagyasztóban várja további sorsát.
Próbálják ki! Megéri!

2013. november 9., szombat

Amikor alacsony kalóriatartalom kell, azaz volt egyszer egy vendéglátás

Barátaim, ismerőseim időről-időre feladják nekem a leckét különböző diétáikkal, étkezési szokásaikkal. Természetesen örömmel teljesítem mindenki kérését. Ez utóbbi alkalommal csak annyi dolgom volt, hogy lehetőleg kalóriaszegény ételt készítsek. Az egyik recept már ismerős lehet az olvasóknak, azaz a ketchupos csirke. Ezen kívül csőben sült pulyka, vöröslencse és sütőben sült burgonya készült, desszertnek pedig túróhabot kínáltam. A képek minőségéért elnézést kérek, illetve szeretném megemlíteni, hogy ez volt ez első nagy mennyiségű étel, amit az új sütőben készítettem. Egyszerre három(!) tepsi is elfér és a melegen tartás funkciót is teszteltem. Szuper!

Nem írok konkrét receptet, ma inkább csapongok, s elmesélem, hogy a vörös lencse egy fura növény, legalábbis a főzési ellenállását tekintve. Történt ugyanis, hogy az újhagymával, sóval feltett vöröslencse a másodperc tized része alatt szétfőtt. Még dolgozni kell a technikán.


A pulykahúst felszeleteltem, rétegeztem rá paradicsomot és cukkinit, sóztam,borsoztam, néhány szelet sovány sajtot tettem rá, felöntöttem kevés vízzel, majd megsütöttem.

A burgonyát meghámoztam, beirdaltam, sóztam, meglocsoltam kevés olívaolajjal, tettem rá kevés kakukkfüvet és a sütőben megsütöttem

A desszertnek készült túróhabot sovány túróból készítettem egy kevés nádcukorral, tojáshabbal és zselatinnal. Utólag úgy gondolom, a zselatin kár volt, de legközelebb okosabb leszek.


A képek nem túl jók, nem hiába említettem az elején, de hirtelen felindulásból készültek, amiért az Olvasó elnézését kérem - ismételten. Az íze? Nos az feledhetetlen volt. Nem csak nekem, a vendégeink is ezt mondták. Próbálják ki!

2013. november 1., péntek

Babakonyha - amikor már mehet a glutén

Előre bocsátom, nem csak babáknak szóló ételeket fogok posztolni a következőkben, de elő fog fordulni ilyen is, a helyzetből adódóan. 

Elérkeztünk Nagyláb fejlődésének azon pontjára, amikor már a kezébe veheti, megforgathatja és összerágcsálhatja a kifli-, vagy kenyér csücsköt. Ezek a péksütemények azonban tartalmaznak pár olyan dolgot is, amit én még nem szívesen adnék MÉG a gyermekemnek. "Szintén zenész" anyukától hallottam a receptet. Ő sem próbálta még, én pedig vettem a bátorságot és rákérdeztem a védőnőnél, szabad-e? Zöld utat kaptam, hát belevágtam.
 


Keksz babáknak

20 dkg teljes kiőrlésű liszt
2 db közepes alma
2 ek olívaolaj
annyi víz, amennyivel formálható lesz a tészta



A sütőt 200 fokra előmelegítettem. A lisztet tálba öntöttem, az almát meghámoztam, lereszeltem, hozzáöntöttem az olajat, s körülbelül 1 dl vízzel összegyúrtam. Formáztam, majd 20 perc alatt készre sütöttem. Én golyókat csináltam belőle, de kis lepényt kellett volna, mert a közepe puha maradt, morzsalódik. A következő adaggal majd így teszek. Dobozban, hűtőben egy hétig eláll.

A célközönség, azaz Nagyláb jól vette a lapot, láthatóan ízlik neki. Tegnap elvittem a hűtőhöz,  kinyitottam a dobozt, s ő maga zsákmányolt egy sütit magának, majd jóízűen a szájába tömte. Mi is megkóstoltuk, nem rossz. Próbálják ki!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...