2016. július 4., hétfő

Mángold töltve, azaz a hústekercs újjászületése

Amikor idénygyümölcsök és zöldségek vannak, többször főzöm ugyanazt, ezért a hallgatás. Azonban hétvégén volt szerencsém Hildusék kertjében garázdálkodni kicsit, így tettem szert némi cukkinire és mángoldra.
A mángoldot valamiért keveset és kevesen használják, pedig nagyon egészséges és finom zöldség. A vörös levélerű a spenótra, a sárga és fehér inkább a sóskára hajaz ízben.
Kétféle ételt is készítettem belőle, egy szószos, tejfölös csirkét tésztával, illetve a most következő hústekercset.


Mángoldos hústekercs

8 mángold levél
50 dkg darált hús
1 tojás
4 db olajban eltett aszalt paradicsom
8-10 db friss bazsalikom levél
5 dkg reszelt sajt

őrölt bors
1,5 dl húsleves

A bazsalikomot és aszalt paradicsomot apróra vágtam, s a húsleves kivételével összekevertem mindent egy tálban, majd a pépet 8 részre osztottam és megtöltöttem vele a mángold leveleket. Tepsibe tettem a csomagokat, s ráöntöttem a húslevest. Lefedve 180 fokos sütőben 60 percet sütöttem.


Isteni finom lett! Jó, ha megmarad a levesből is egy kevés, mert rálocsolhatjuk a tekercsekre. Rizzsel tálalva kiváló!

Próbálják ki!

2016. június 14., kedd

Spárgakrém leves

Szeretem a spárgát. Sokféle étel elkészítéséhez jó alapanyag. Lehet rakottként, levesként, pároltan köretként, ragukba, tésztákhoz is használni. Jellegzetes íze van ugyan, de nagyon egészséges, kiváló vesetisztító, s nagyon alacsony a kalória értéke.

Az, hogy a szakács zöld-, vagy halványított spárgát használ, már pusztán kedv kérdése. Én régebben csak halványítottat ettem, de mostanra inkább a zöld spárgát helyezem előtérbe. Mutatósabb és ízesebb is.


Gyors, egyszerű levesre vágytam. Olcsón lehetett kapni zöld spárgát, s azonnal jött az ötlet, hogy leves lesz. Nem tettem bele se tejszínt, se rántást. Jobb' szeretem így, mégis tartalmas a maga nemében.

Spárgakrém leves

1 csomag zöld spárga
1 db nagyobb krumpli
1 db zöldhagyma
bors
húsleves, vagy vízben oldott húsleves kocka

A spárgákat megmostam, majd egyet a kezemben tartva eltörtem. Ahol törik, ott még nem fás, a leeső végét el lehet dobni. Ugyanott vágtam el a többi sípot is, ahol az első törött, majd 2 cm-es darabokra szeltem, s betettem a lábosba. Hozzátettem az apróra vágott zöldhagymát és a feldarabolt burgonyát, majd felöntöttem a levessel, sóztam, borsoztam, s puhára főztem. A végén botmixerrel összeturmixoltam és kész is.

Könnyű, egészséges, elronthatatlan leves, amit a fiam is nagyon szeret. Próbálják ki!

2016. június 5., vasárnap

Bodzaszörp télire és kovászos uborka kicsit másként

Itt a nyár, azaz elkezdődött a befőzés-elrakási szezon. Múlt héten szedtünk bodzát, amiből szörp készült. Volt már bodzaital a BK-n, de most olyat szerettem volna csinálni, ami télire is jó. A cél megint az volt, hogy tartósítószer mentes legyen. Alapul vettem tehát Hildus receptjét, de kihagytam a Na-benzoátot. Helyette más módszert eszeltem ki - lásd alább.


Bodzaszörp télire

30 db bodzavirág
6,2 l víz
4 kg cukor
5 citrom (a héj emberi fogyasztásra alkalmas legyen)
10 dkg citromsav

A vizet a cukorral felfőztem. Azért a fura mérték a víznél, mert ennyi ráhagyással csináltam, ugyanis  biztosan elforr belőle. Amikor kihűlt, hozzátettem a virágokat, a megmosott, felkarikázott citromot és a citromsavat. Hűtőbe tettem, 5 napig állni hagytam, néha megkevertem, majd leszűrtem. 
Most jön a trükk: a hűtőben hagytam pár üveggel, amit megiszunk most, a többit jégkocka tartóba öntöttem és lefagyasztottam! Mikor megfagyott, bezacskóztam. Így csak elő kell venni egy kockát és kész is a szörp - tartósítószer nélkül.

A másik dolog, ami készült:

Kovászos uborka

1,5 kg apróbb uborka
1 csokor kapor
víz
4-6 gerezd fokhagyma 
1 nagy krumpli


Szép egyforma uborkákat vásároltam, körömkefével alaposan lesikáltam, majd az üveg aljára tett Nagyláb - mert bizony ő is aktív résztvevője a konyhai ténykedéseknek - kaprot, fokhagymát és szépen belepakolta a megmosott uborkákat. A tetejére is tett fokhagymát kaprot, míg én meghámoztam megmostam és félbevágtam egy krumplit. Ezzel zártuk le az üveget. Nem tudom pontosan mennyi víz került bele, de 1 l vízhez 1 ek só dukál. Ez a felöntőlé került az üvegbe, majd celofán és egy kistányér, s ment a napra.
Mivel hűvös napok is voltak az érlelés közben 4 nap után szűrtem le, de jó időben 3 nap is elég. Ropogós és igazán remek ízű lett. 

Nekem ez azért különleges, mert mindig kenyérrel csináltam eddig, de ez a változat jobban tetszik, mert tisztább, nem oldódik ki a liszt a kenyérből, s a végeredmény ugyanaz.


Szedtünk hétvégén epret is, ami nagyrészt a fagyasztóban végezte, de eperfagyit is gyártottunk belőle. A lekvárfőzés most elmaradt, de szégyen ide-, vagy oda, nem bántam.

Próbálják ki a fentieket! Megéri!

2016. június 2., csütörtök

Csokiszuflé két személyre - mert kell egy kis kényeztetés

Nem vagyok nagy sütis, ahogy a korábbi írásaimban már tapasztalhatta az Olvasó, de vannak olyan édességek, amikkel le lehet venni a lábamról, illetve én is szeretek másokat elkápráztatni vele. Ilyen a következő csokiszuflé, ami kívül kemény, belül kissé folyik. Elronthatatlan igazi csokibomba és isteni! Egy csajos este, vagy meghitt együttlét majdnem elengedhetetlen kelléke. Én Hildustól kaptam a receptet, de több helyen is beleszaladtam már.


Csokiszuflé két személyre

1 tojás + 1 tojás sárgája
3,5 dkg cukor
6 dkg vaj
6 dkg étcsokoládé ( én 70%-ost használtam, de a tortabevonón kívül bármelyik jó)
1,6 dkg liszt
vaj és kakaópor a szufléforma kikenéséhez

A sütőt 220 fokra előmelegítettem, a két kicsi szufléformát kikentem vajjal, kakaóval körbehintettem.

A csokit a vajjal felolvasztottam. Hivatalosan gőz felett kéne, de most nagyon gyorsan el akartam készülni, így mikroban melegítettem fel.
A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd hozzáöntöttem a kihűlt csokimasszát, végül óvatosan beleforgattam a lisztet is, majd a két formában elosztottam.

A sütőben összesen 10-12 percet kell töltenie, hogy a közepe még folyjon. Amit a képen lát a kedves Olvasó az az a verzió, mikor az ember közben gyereket fürdet és bent felejti a sütőben 20 percre. Így is finom, de már alig folyt a közepe. Érdemes az időt betartani..

Mi a formából ettük ki, de ki-ki kedve szerint kiteheti tányérra. Chilis, vagy mentés vanília fagyi, vagy gyümölcsszósz illik hozzá nagyon.

Próbálják ki!

2016. június 1., szerda

Könnyű nyári fogás - rakott zöldbab

A rakott ételeket a kedvenceim. Laktató, mégis könnyű, s könnyen elkészíthető fogások. Rakott krumpliból, vagy karfiolból bármilyen mennyiséget meg tudok enni akár hidegen is. Mikor azon gondolkozom, mit is főzzek, sokszor esik erre az ételtípusra a választás, hiszen gyakorlatilag bármelyik zöldség alkalmas rá. Most is e mellett tettem le a voksom, viszont annyi káposztafélét ettünk a télen, hogy szerettem volna valami mást. Így esett a választás a zöldbabra.


Rakott zöldbab (6 főre)

1 kg fagyasztott zöldbab (én a felöntőlé és tartósítószerek miatt nem használok üvegest)
50 dkg darált sertéshús
1 bögre rizs (2,5 dl)
2 bögre víz
1 db vöröshagyma
1 ek zsiradék (én repceolajat használtam, de lehet bármi más is)
1 dl víz
2 kis tejföl
2 tojás
1 tk só a rizshez
2 tk só
őrölt kömény
bors

A rizst leöblítettem, egy jénai tálba tettem, hozzáadtam a sót, a két bögre vizet és fedő alatt a mikróban 1x5, majd 2x4 perc alatt megfőztem. Gyors rizsfőzési mód, zsiradék sincs benne, érdemes kipróbálni. Nekem Hildus mutatta meg, s azóta alkalmazom.

A hagymát megpucoltam, felkockáztam, megsóztam, majd megpirítottam az olajon. Beletettem a húst, sóztam, borsoztam, s barnulásig sütöttem.
A fagyott bab felét egy tepsibe öntöttem, nem főztem meg, majd a húst és a rizst összekevertem és egyenletesen eloszlattam a zöldség tetején. A két kis tejfölbe beleütöttem egy-egy tojást, tettem bele pici sót, őrölt köményt, alaposan összekevertem, majd az egyiket a húsra öntöttem. Rákerült a maradék zöldbab, majd a másik tejföl is, végül ráöntöttem az 1 dl vizet, alufóliával lefedtem. 180 fokos sütőben kb. 50 perc alatt készült el. Az utolsó 10 percben levettem az alufóliát, hogy a teteje megpiruljon.


Ízletes, kiadós fogás lett. Próbálják ki!

Édesség, amit a gyerek is megeszik: csokis-meggyes keksz

Nagyon kevés sütemény fogy nálunk. Le is szoktam a sütésről az elmúlt évben, mert én maximum két szeletet eszek meg (meg a szélét), Nagyláb pedig még ennyit sem, így ment a kukába, ha épp nem jött senki és nem tudtam elajándékozni. Azonban a kekszet mindketten szeretjük. Nem is baj, mert sokáig eláll, könnyen szállítható, ami  - végre!! - kirándulós idényben kifejezetten előnyös - és a kiskorú is hajlandó enni belőle.

Az alábbi recept alapját a Nők lapján olvastam, ki is próbáltam kisebb változtatások után, így most az én verziómat olvashatja a kedves Olvasó.
Az eredeti recept ITT található.


Csokis-meggyes keksz

16 dkg vaj, vagy margarin
26 dkg cukor
2 tojás
csipet só
1 kk sütőpor
10 dkg étcsoki durvára vágva
5 dkg magozott meggybefőtt nagyon lecsepegtetve
35 dkg liszt (vagy 5 dkg kakaópor, 30 dkg liszt)

Vajat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a tojásokat, a sót, sütőport, csokit, gyümölcsöt, majd a lisztet. Alaposan összekevertem, majd 15 percet állni hagytam.
Ezután folpackon három rudat formáztam belőle, s betettem egy órára a hűtőszekrénybe, hogy megdermedjen. Nem lesz teljesen kemény, nem kell megijedni.

A hengereket kicsomagoltam és 1 cm-es korongokat vágtam ki belőlük. 170 fokos sütőben kb. 12 perc alatt aranybarnára sül.

Sokáig eláll és isteni finom! Próbálják ki!

2016. május 31., kedd

Sztrapacska, ha van egy kis időm

Még egyetemista koromban volt egy srác, akivel együtt jártunk. Az anyukája istenien főzött, az igazi jó pörkölt készítését is tőle tanultam, ahogy a most következő sztrapacskát is. Nem kifejezetten nyári étel, mert nehéz, s laktató, de ha valaki kiadós ételt szeretne készíteni, s van ideje a konyhában állni, akkor nagyon megéri felvenni a repertoárba.


Utoljára vagy 10 éve készítettem ezt az ételt. Akkor újítottuk fel a lakást, s amunkás kezeket szerettem volna jóllakatni. A mostani ötletet az adta, hogy voltunk kint Nagylábbal a Székely fesztiválon, ahol az árusok közt volt kedves ismerős is (Enikő), aki sajtkészítéssel foglalkozik. Rengetegféle finomságot kaptunk, köztük juhtúrót is, amit mind kőrözöttnek, mind sztrapacskának nagyon szeretek. 

Reklám helye:
http://www.videki-elmenyek.hu/helyi-ertekek/mozes-eniko-kezmuves-sajt-es-lekvar-keszito-166.html

Mikor a kezembe fogtam a vásárfiát, rögtön tudtam, hogy mi lesz a sorsa. 

Sztrapacska Évike nénitől

5 db burgonya
liszt
2 tojás
1 nagy tejföl
20 dkg húsos szalonna
25 dkg juhtúró

A szalonnát felkockáztam és kisütöttem, majd a pörcöt kiszedtem egy tálba. A szalonna zsírján kisütöttem a tejfölt, ami annyit tesz, hogy a híg állagú tejfölnek újra vissza kell sűrűsödnie. 
A krumplit meghámoztam és a kis lyukú reszelőn lereszeltem. Picit besóztam, s hagytam állni. Miután levet eresztett, kinyomkodtam, ráütöttem a tojásokat, s annyi lisztet és vizet tettem hozzá, hogy kemény nokedli tésztát kapjak. Sós vízben kifőztem a nokedliket. A kész tésztát beleszedtem a tejfölbe, majd hozzákevertem a szalonnát, juhtúrót.


Rengeteg lett, sokan ettünk belőle, nagyon jól sikerült. A maradék juhtúrót lefagyasztottam, s odaadtam anyukámnak.

Szintén Enikőtől tanultam - lásd link -, akiktől Erdélyből hazajövet kimondhatatlanul sok juhsajtot kaptunk, hogy ha felvágom, lefagyasztom, s később elővéve sós vízben áztatom, majd kinyomkodom, juhtúrót kapok.

Próbálják ki! Érdemes.


2016. május 29., vasárnap

Medvehagyma peszto

Most már itt a kánikula, amit én bevallom egyáltalán nem vártam és nem is szeretem. Jól esik ilyen időben visszagondolni a tavaszra, s az egyik első zöldségre, amit ilyenkor be lehet szerezni. Ez nem más, mint a medvehagyma. 


Gyerekkoromat a Mosoni-Duna partján töltöttem, ahol az ártéri erdőkben rengeteg medvehagyma terem. Tavasszal mindent elárasztott az aljnövényzetből áradó hagyma szag. Nagyon szerettem ilyenkor az erdőben sétálni. Biciklire pattantunk a nagybátyámmal és az unokatestvéreimmel, s 4 csokor hóvirágot is szedtünk. Szépen megkötöttük mindet, majd sorban egy botra kötöztük a csokrokat, s vittük haza anyukáinknak, nagymamának. 
Sok minden változott azóta. Nagymamám, nagybátyám már nem élnek, az unokatestvéreim, akikkel felnőttem eltűntek az életemből, hiába próbáltam velük tartani a kapcsolatot, s nem utolsó sorban a hóvirág gyűjtése is büntetendő. Más világ van. Azért, ha Nagylábbal erdőn-mezőn járunk mindig megbeszéljük, hogy melyik növénynek mi a neve, mire lehet használni akár a csalánt, vérehulló fecskefüvet, csipkebogyót, s igyekszem megtanítani rá, hogy a mezei virágok nagy része nem sokáig marad meg vázában, fotózzuk inkább le, s hadd éljen tovább a mécsvirág, pipacs, lednek és társai.


Idén nem voltam gyűjteni medvehagymát, megvettem a boltban, s abból készült a következő peszto.

Medvehagyma peszto

10 levél medvehagyma
5 dkg kesudió (bármilyen olajos mag megteszi, én kaptam egy hatalmas adag kesudiót)
5 dkg fűszeres sajt (én edamit használtam, de legjobb a parmezán)
3 gerezd fokhagyma
2-3 ek olívaolaj
1 kk só

Mindent beledobáltam a késes aprítóba, s krémszerűre daráltam, majd egy üvegbe került. A hűtőben 2-3 hétig is eláll. 


Kiváló kenőke pirítóshoz, illetve - mint a fenti képen is látszik - húsok töltelékének is használható.

Gyors, egyszerű és finom. Próbálják ki!

2016. május 27., péntek

Gyors és finom - csirke és spenót találkozása

Mostanában rengeteget főzök, de olyan gyorsan elfogy, hogy kép nem készül. A közeljövőben igyekszem még tálalás előtt elkapni a pillanatot.

Miután nagyon sokat csavargunk mostanában Nagylábbal, így általában gyors ételek kerülnek az asztalra. Főként olyanok, amiknek az elkészítésében ő is részt tud venni. Nagyon élvezi a konyhai ténykedést, s eközben komoly beszélgetéseket is folytatunk a bölcsis életről. Nemrég a most következő spenótos-aszalt paradicsomos tésztában is aktív szerepe volt.


Spenótos-aszalt paradicsomos csirke

20 dkg friss spenótlevél
6-8 db olajban eltett aszalt paradicsom
2 gerezd fokhagyma
2 szál sárgarépa
1 (laktózmentes) tejföl
25 dkg csirkemell
frissen őrölt bors
2 ek olívaolaj, vagy kókuszzsír 
fél dl víz

fél zacskó spagetti tészta

Feltettem főni a tésztát.

A húst felcsíkoztam, s megpirítottam az olívaolajon, sóztam, borsoztam, majd mikor színt kapott, rátettem az apróra vágott spenótleveket, aszalt paradicsomot, fokhagymát, a csíkokra vágott sárgarépát. Felöntöttem a vízzel, s fedő alatt pároltam őket. A végén belekanalaztam a tejfölt. Egyet rottyan és kész is!

Én tésztával készítettem, de rizzsel is tökéletes lehet.

Gyors és egyszerű, próbálják ki!

2016. március 16., szerda

Disznóvágás - nincs recept, csak próza, kizárlóag erős idegzetűeknek

Ma nem lesz recept, mert az bizony családi titok mind. Viszont úgy érzem, ez volt az utolsó, s ezért meg kell emlékezzek róla. Ahogy az állatról is, aki egy évig a család tányérját fogja gazdagítani, s finom falatokkal ellátni. Remélem, a kép senkit nem botránkoztat meg. Köszönjük neked disznó, hogy ennünk adsz!


Gyerekkorom óta szeretem a disznóvágást. Az orromban vannak az illatok, ízek, a szagok is, s vele a hangulat: a viták, a nevetések, a fagy csípőssége, a pörgő kezek, a löttyenő víz hangja, a kotlából kiszűrődő láng fénye, s az izzó fa illata.

Régen, a szüleimnél tartottunk disznót. Általában négyet. Kettőt vágtunk egyszerre. Amíg kihúzták, lőtték, aztán szúrták őket, addig mi, gyerekek a dunyha alatt rejtőztünk, fülünket szorosan befogva. Aztán a pörzsölésre már kimerészkedtünk. Nem bírtam azt a szagot, s rémisztő volt az elszenesedett bőrű disznó látványa, de azért csak teregettük rá a rongyokat, kapartuk, mostuk. Ha nem voltunk elég gyorsak és ügyesek mi kicsik, az unokabátyáink bedugták az ujjunkat a fenekébe. Viccből.

Nálunk egyébként nem volt divat az oly sok helyen szállóigéket is képző erős alkoholizálás. Apukám azt tartotta, hogy éles kés mellett józannak kell maradni.


 Aztán a boncolás maga már nagy élvezet volt. Felkerült a tetem a bontóasztalra, s hopp, csillantak is a kések. Apukám volt a böllér, nagybátyám a segédje, mi, többiek pedig hordtuk a húsokat, töröltük az asztalról a vért, zsírt, mert végig rendnek kellett lennie.

10-11 körül elkészült a böllérmáj, amit mindig anyukám készített. Vese, velő, máj, vörösbor került bele, s friss kenyér és savanyúság járt mellé. Két turnusban mentünk be enni, hogy haladjon a munka. Először mi, gyerekek, meg a férfiak, aztán a nők.


Eddigre már az állat szét volt szedve, a karaj, tarja, szűzpecsenye, oldalas, köröm, fül, farok hűlt kint az asztalon, a sonkák a szalonnák társaságában a sózóban pihentek, a tokaszalonna alatt lobogott a víz, az abálében főtt a nyelv, szív, fej, bőrke, s még sokan mások. A zsírszalonnát felkockáztuk, vejlingban várt a sorára. A pecsenye rengeteg fokhagymával tepsibe került, a káposzta rotyogott.

Közben indult a daráló, hogy a kolbászhús is elnyerje végleges formáját, előkerültek a fűszerek, az előző nap zsírban kisütött, s mára megfagyott hihetetlen mennyiségű vöröshagyma, a vízzel hígított turmixolt fokhagyma. Ó, azok az illatok..
A ledarált hús két férfi befűszerezte, bekeverte, s már került is elő a hurkatöltő, s indult a tekerés, s a kolbászok születése. Mi gyerekek hordtuk, raktuk a rúdra, számoltuk, mert visszaérve kérdezték mennyi lett? De jó is volt.. Futva mentünk vissza, ki hoz többet. Végül a szűzpecsenyéket felszúrták, betöltötték kolbászhússal, s fodorbélbe csomagolták. Micsoda csemege!


Takarítás után kiszedtük az abáléból a benne lévőket. Nagybátyám a bontóasztal sarkára sót tett, s ahogy pucoltuk, vágtuk a húsokat, egy-egy falatot belemártottunk és kenyér nélkül ettük. A nyelv szálas húsát szeretem a legjobban, de a legzamatosabb a pofa hús. Készült tehát a disznósajt, s indult az újabb darálás, hogy a májas és a hurka is meglegyen. Először a májat  daráltuk. Régen főztük, most unokabátyám azt javasolta, hagyjuk meg nyersen, jobb lesz. Igaza lett. Belekerültek a fűszerek, a zsiradék, betöltöttük, s egy szűrőkanálban ki is főztük. Ne májas hurkára gondoljon, kedves Olvasó, ezek bizony kis kenőmájasok.


Tisztára töröltük az asztalt, majd jöhetett a véres hurka. A reggel felfogott vért, amit a hóba tett fazékban szoktunk keverni - már nagyon hó sincs - hogy gyorsabban kihűljön a ledarált finomságokhoz öntötték. Ez az anyag folyik, nem olyan masszív, mint a kolbász, pohárral mertük hát a hurkatöltőbe. Előre megvágtuk a madzagokat, amivel kötöttük. Nem nagyon engedték oda az aprónépet, mert sietni kellett. Nagyobb koromban, s főleg felnőttként már én is kötöttem a hurkát, s bizony örültem, mikor vége lett, mert mindkét kisujjamat elvágta a madzag. Pedig aztán szorosan kellett ám kötni, mert ha nem, a kotlában kifőzéskor szétment, s akkor volt kiabálás. Idén béllel kötöttünk. Sokkal jobb, s nem is lett semmi baja a kezünknek.

A tokaszalonna alaposan be lett tűzdelve fokhagymával, vastagon besózva pirospaprikázva. Alig vártuk, hogy másnap legyen és megkóstolhassuk.

Még este, vagy másnap délelőtt kisütöttük a zsírt. Drága nagymamám csinálta sokáig, aztán apukám vette át.


Öt-hat óra felé vacsoráztunk. Húsleves, pecsenye friss kenyérrel, savanyúval, toros káposzta. Aztán mindenki hazament. Az útra kóstolót csomagoltunk, amiben rend szerint hurka, kolbász, leveshús, májas volt, s persze káposzta és pecsenye is került a szatyorba.

S jöjjön az ok, ami miatt most írtam mindezt. Mikor előtte nap hazamentem a szüleimhez, s láttam őket, hogy bár csinálják, de mennyire fáradtak, s apu egész héten injekciót kapott a derekára, anyu alig bír mozogni, alig kap levegőt, elszomorodtam. Megláttam azt, hogy ez az utolsó. Fotóztam. Végig. S mosogattam, vágtam, szeleteltem, kötöztem, mostam, szűrtem, kavartam, hordtam, zacskóztam, kisütöttem, csomagoltam, elvittem, csak hogy nekik ne kelljen.

Legidősebb unokabátyám és a barátja voltak ott. Hamar ment minden. Égett a kezünk alatt a munka. Az ember - még ha nem is teszi minden évben - nem felejti, valahogy benne maradnak a fogások a kezében.

Unokabátyámmal többször összenéztünk hol - szégyellem magam a szóért, de ezt érzem - szánakozva, hol cinkosan. S láttam  a szemében, hogy büszke rám. A végén azt mondta, ha nem lettem volna ott, akkor nem ment volna. Jól esett.

Köszönöm apu, hogy megtanítottál bontani. Köszönöm anyu, hogy megmutattad a jó böllérmáj titkát. Köszönöm L., hogy tanítottál most fogásokat és hagytad, hogy csináljam.

Az utolsó volt? Könnyen lehet. De ez egy nagyon szép emlék lesz. Nyugodt, békés disznóvágás volt. Én is büszke vagyok. Mindannyiunkra.

2016. március 14., hétfő

Csőben sült karfiol

Nagyon szeretem a káposztaféléket, a karfiolt különösen. Ráadásul bármikor kaphatók az év során, s már nem is elvetemült összegért. Rengeteg módja van az elkészítésének. Lehet belőle sajttal püré, krémleves, vagy csak sima leves, zöldség fasírt, s még sorolatnám, de nekem nagy kedvencem a csőben sült változat.
 
 
Szeretem a sütőben készülő ételeket, mert azokat csak össze kell dobálni, betolni a rácsra s míg készül, csinálhat mást az ember.No lássuk.
 
Csőben sült karfiol
 
1 nagy karfiol rózsáira szedve
1 nagy tejföl
2 db tojás
10 dkg sajt
bors
őrölt kömény
 
A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, majd sós vízben 10 percet főzöm, leszűröm, s egy jénai tálba teszem. A tejfölt elkeverem a fűszerekkel és a tojással, s ráöntöm a karfiolra. A tetejére reszelt sajtot teszek, majd az edényt lefedve a sütőben 1 óra alatt 180 fokon készre sütöm.
 
Nem kell bele zsíradék, sem más folyadék sem. Könnyű, húsmentes étel, mégis laktató. Bár aki nem éri be vele, az köretként is tálalhatja.
 
Próbálják ki!

2016. március 11., péntek

Nyár a tavaszban

Borognós napokon jól esik egy kis melegre, fényre gondolni, s jönnek az ízek is hozzá. Nem is kell sok minden, csupán néhány zöldség. Ezen felbuzdulva hónom alá csaptam Nagylábat, s bevásároltunk. Paradicsom, cukkini, tortellini került a kosárba, majd közösen elkészítettük ezt a végtelenül egyszerű, nyarat idéző vacsorát.
 
 
Tortellini sült zöldségekkel
 
1 cs tortellini (mi sonkást vettünk, de teljesen mindegy)
6 db nagy paradicsom
2 db kisebb cukkini
4-5 gerezd fokhagyma
bors
2 ek olívaolaj
 
A zöldségeket nagyobb darabokra vágtuk, a fokhagymát felszeleteltük, só, bors, s végül az olívaolaj került a tepsibe, majd alaposan összekevertük. Fedetlenül 200 fokos sütőben nagyjából 40 perc alatt elkészült. Közben kifőztük a tortellinit.
 
 
A sütőből kivéve kanállal összenyomkodtam az elkészült ételt, a felét a tortellinire öntöttem, a másik felét lefagasztottam.
 
 
A fagyasztott adagot egy héttel később pirítóssal megettük.
 
Próbálják ki! Ha másért nem, mert hidegben, esőben jól esik, ha a sülő zöldségek édeskés illata betölti a lakást.

2016. március 9., szerda

Erdőmester fagyi

Apukám kedvenc fagyija az erdőmester. Nagyon régen nem lehet már kapni, vagy ha igen, akkor valami vacak porból gyártott műízű trutymóról beszélhetünk csupán. 

Felvettem a kapcsolatot egy híres vidéki cukrásszal, akihez nagyon gyakran jártunk gyerekkoromban, míg hazajártam, s most is, ha az illetékes városba megyünk a családhoz látogatóba. Szerettem volna kérni a mestertől egy egész keverésnyit ebből a hideg édességből, mert apukámnak szántam karácsonyi ajándék gyanánt. Mint megtudtam, nem gyártanak hozzá alapanyagot, de sajnálja, hogy nincs, mert sokan keresik. Végtelenül kedves volt, s megbeszéltük, hogy mindketten utánajárunk hogyan lehetne alapanyagot beszerezni.

Kedves Olvasó, vajon tudja e, hogy az erdőmester fagyi valójában a szagos mügéből készül? Ez a növény hazánkban is megnő, méghozzá vadon. Az erdőmester kifejezést németből vettük át, ahol ennek az illatos növénynek a népi neve a Waldmeister. 


Sok oldalt, gyártót végignéztem, leveleztem, telefonáltam, s megpróbáltam Németországból, vagy Ausztriából hozatni legalább szirupot - sikertelenül.
Egy év kutakodás után a barátnőm Münchenből hozott nekem Waldmeister szirupot, amit szörpként is fogyasztanak Németországban. Így tehát el tudtam készíteni apukámnak a fagylaltot.

Erdőmester fagylalt

3 egész tojás
2 tojás sárgája
10 dkg méz
1 vaniliarúd kikapart belseje (vagy egy tk vanilia aroma)
5 dl tejszin
 2,5 dl Waldmeister szirup

A tojásokat a mézzel, vaníliával gőz felett, habverővel addig kell vertem, míg habos, világos, krémszerű lett. Miután kihűlt, a felvert tejszínhez kevertem. Ez maga az alap fagylalt volna, ám, ha gyümölcsöket tesznek bele, még 11 dkg cukrot is keverjenek hozzá. Ebben az esetben a szirup olyan édes volt, hogy szükségtelen lett volna a cukrot is beletenni. Dobozokba tettem és betettem a mélyhűtőbe. Nem kevergettem semennyit, hagytam, hogy megfagyjon. 



Igazi krémes, ízes fagylalt lett belőle. Apukám nagyon boldog volt!
Próbálják ki! 

2016. március 8., kedd

Hidegben egy tál forró leves...

Gyerekkoromban nem szerettem a  leveseket. Pedig szombat kivételével minden nap volt. Nagyszüleim, szüleim, s ezáltal mi is a klasszikus menüsort követtük, azaz hétfőn a vasárnapi maradékot ettük, kedden és csütörtökön leves és tészta, szerdán és pénteken leves és főzelék, szombaton egytálétel, vasárnap húsleves és hús körettel. 

Szegény édesanyám ha tudná, hogy utáltam ezeket a leveseket. Mindnek ugyanolyan íze volt. Persze nem, de valahogy mégis olyan monotonnak tűnt. Hozzáteszem gyerekként.

Aztán koleszos lettem, s miután magamról kellett gondoskodni, előtérbe kerültek az - aki engem olvas, már ismeri a kifejezést - "egytál levesek", amikhez gyorsan összedobtam palacsintát, buktát, pogácsát, kakaós csigát, mikor milyen kedvem volt, illetve ahogy időm engedte. A képen csupán egy pohár csokipuding készült mellé.


Ahogy egyre több tájegységről szereztem barátokat, bővült a megismert levesféleségek köre, s jöttek a kedvencek. Ilyen a mai bejegyzésben sorra kerülő tárkonyos csirkeragu leves is. Nem tudom megunni, s szerencsére Nagyláb is rajong a levesekért. Ilyen változékony időben pedig jól is esik egy tál meleg leves.

Tárkonyos raguleves

1 csirkemell (természetesen csontosból is lehet készíteni, Nagyláb miatt én ezt választottam)
1 nagy fej vöröshagyma
2 szál sárgarépa
1 szál petrezselyem gyökér
20 dkg zöldborsó
2,5 dl tejföl
1 csapott ek liszt
1 tk pirospaprika
bors
1 tk tárkony (lehet több is)
1 ek zsiradék (pl.: repceolaj, kókuszzsír)

A vöröshagymát felaprítottam, a húst felkockáztam, a gyökereket felkarikáztam (kicsit vastagabbra érdemes hagyni). 
A hagymát a zsiradékon megpirítottam, megsóztam, majd rádobtam a húst is. Mikor kissé megpirult, jöhettek a karikázott zöldségek, amiket szintén pirítottam kicsit, majd elkevertem pirospaprikával és felöntöttem vízzel. 
Mikor a répák majdnem teljesen megfőttek, beletettem a zöldborsót és a borsot is.
A tejfölt elkevertem liszttel, majd a tűzről lehúzott levesbe kevertem. Végül megszórtam a tárkonnyal.

Egyet rottyan és kész is! Próbálják ki!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...