Egy rossz napot rossz éjszaka, majd még vacakabb reggel követett. Van, mikor az ember érzi, hogy jobb, ha nem teszi ki a lábát otthonról, s ha mégis megteszi, annak következménye lesz. Hát velem is ez történt. Végül megadtam magam, s engedve a sors akaratának szobafogságra ítéltettem.
Mikor elmúlt a sokk, s már kevésbé élveztem a négy fal bámulását, olvasgattam ezt-azt a neten, s végül elkapott az ihlet.
Múzs fanatikusan szereti a tortilla chipset. Én nem, mert amit eddig ettem, nem ízlett, de ez nem baj. Másnak ételt készíteni úgyis sokkal jobb érzés. Legyen tehát tortilla, s sikerült meggyőznöm magam, hogy mindezt terápiás céllal teszem -innen a cím is -, tehát minden szinten egyre jobban és jobban leszek, ha sikerül.
Persze - mint annyi minden mást - tortilla-t sem csináltam még soha, de ez most sem tántorított el. Egy szuper receptet találtam OstriGa-tól, saját tapasztalatokkal fűszerezve, s már álltam is a konyhában, s méregettem a hozzávalókat. A pontos recept ITT található.
Annyit változtattam rajta, hogy nekem nem volt itthon, csak finomra őrölt kukoricadarám, de legközelebb kukoricaliszttel csinálom.
Tortilla chips OstriGa-tól
1 bögre kukoricaliszt
1 bögre finomliszt (búza)
1kk sütőpor
1 kk só
10 dkg margarin
forró víz (nekem kb. 1,5 dl-t vett fel)
A szárazakat összekeverjük, belemorzsoljuk a margarint, majd apránként adagoljuk hozzá a forró vizet, míg lágy, gyúrható tésztát kapunk. Diónyi gömböket formázunk belőle, majd két folpack között papír vékonyra nyújtjuk. Felteszünk egy serpenyőt szárazon a tűzre, s a kinyújtott lapok mindkét oldalát megsütjük. Amint kivettük a serpenyőből, érdemes letakarni. 6 darabot egy deszkára teszünk, félbevágjuk, majd az immáron 6 felet egymásra téve kis, szabálytalan háromszögekre vágjuk.
Egy tepsibe sütőpapírt teszünk, s a darabkákat egyenletesen szétterítjük rajta. Kevés olívaolajjal megspricceljük, s fűszerezzük. Én pirospaprikát, őrölt fekete borsot, s kevés sót kevertem össze, ezzel szórtam meg a tortillákat. 160 fokon 10 perc alatt megszárítjuk, salsa-val tálaljuk.
A salsa detto házi készítésű, bár csaltam, s az itthoni finomságokból mixeltem, de végeredmény tökéletes lett. A tavaly nyáron eltett ketchup-hoz kevertem egy fél kk szintén tavalyi erős pistát, valamint 4 vékony karika csípős uborkát és almapaprikát - ez utóbbiakat apróra vágva. Az említett savanyúságok felöntőlevéből is kevertem bele picit. Múzs nagyon csípősen szereti a salsa-t, ezért nálunk így készül. Édes, illetve csípmentes zöldségekkel is el tudom képzelni, de egy pici ecetet mindenképpen javaslok önteni hozzá.
Múzs közölte, kiszúrtam magammal, mert ezután gyakran kell majd csinálnom. Azt hiszem, ez a legnagyobb elismerés. Próbálják ki bátran!
Jelentem, a terápia sikeres volt, határozottan jobban érzem magam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése