Csirkeszállítmány érkezik..

Vidéki lány vagyok, csak a konyhám "belvárosi". Mert itt élünk mi: Múzs, Macs és én. A székes fővárosban.

Főzni is vidéken tanultam. ismerem, szeretem, s hiányolom a vidéki ízeket, alapanyagokat. Amennyire tőlem telik igyekszem tudatosan vásárolni, friss, szezonális alapanyagokból főzni, lehetőleg tartósítószermentesen elkészíteni, eltenni mindent. Mert nálunk a lekvár, ketchup, erős Pista, sőt, még a vegeta is általunk készül.

Volt egy megbízható,s  negyedévente minket baromfihússal ellátó "kisgazdánk", azonban a forrás elapadt, s keresni kellett másikat. Bevallom, hónapokig nem ettünk csirkét, mert amit a hentesnél láttam, azon látszott, hogy nagyipari, bőrbe töltött zsírcsirke, azért pedig nem adok pénzt. Amit a "nagyokban" árulnak háztájiként, az meg olyasmi, csak azt a rengeteg sáfrányt, ne etették volna meg vele, hogy olyan piros legyen. Nem is csodálom ezek után, ha aranyárban mérik.

Nos, hosszas keresgélés, nyomozás, utánajárás, szörfözés után sikerült rálelnem egy "beszállítóra". Szó szerint az, mert vidékről érkezik a szárnyas (csirke, kacsa, liba tetszés szerint), már kiugrasztva a tollából, s megszabadítva belső értékeitől, azonban az "értékes" részek mellécsomagolva. Fel is hívtam a megadott számot, s ma megyünk Múzzsal a tetemekért.

Este - miután feldaraboltam, megtisztítottam, kiporcióztam az adagokat, rászánom magam, s csirkepaprikást készítek nokedlivel, s uborka salátával. Amint elkészült, közzé teszem a végeredményről képet is!

Már csak egy óra ebédig..

Vízre teszem a fazekam..

.. hadd ússzon a Belváros tengerében.

Miért indítom útnak? Mert rengeteg receptem van, amik kisebb-nagyon cetliken, vagy kis füzetben hevernek a fiókban, s arra gondoltam, elkészítem őket, s megosztom azokkal, akik elolvassák.

Még egy célom van ezzel. Kaptam Múzstól egy kis könyvecskét születésnapomra, ami arra hivatott, hogy az ember lányának receptjeit tárolja, rendszerezve. A fent említett cetlihalmaz -lustaságomat példázva - dől ki a  fiókból, s bár meglepő bravúrral szinte mindig azt az egyet húzom ki a kötegből, amire szükségem van (hiába, na, a zseni átlát a káoszon), mégis zavar a rendezetlenség.

Nincs koncepció, minden kedv kérdése lesz. Hol sütemény, hol ital, lekvár, bonbon, torta, egytálétel, vagy ezek keveréke lesz terítéken. Igyekszem a végeredményt fotóval alátámasztani. Előre bocsájtom, nem minden recept sajátom, de - ahol még emlékszem - fel fogom tüntetni a forrást, mielőtt a jogos tulajdonos -jó esetben - megkövezne, rossz esetben mehetek Justitia ítélőszéke elé.

Nos, horgonyt fel, mindenki helyezkedjen el kényelmesen! Irány a konyha! :)