Túrógombóc, az én mumusom

Azt hiszem, mindenkinek van olyan étel az életében, ami valahogy soha nem akar sikerülni. Hát, nekem a túrógombóc az, ami feladta a leckét. Egészen máig.

Olyan sokat beszéltünk mostanában erről a fogásról - amit egyébként nagyon szeretek -, hogy úgy gondoltam, még egyszer, utoljára nekifutok. Keresgéltem a netem, s megtaláltam ApróSéf receptjét (itt található). Az ő javaslataiban még sosem csalódtam, így lelkesen álltam hozzá az elkészítéshez. 

Leírom a hozzávalókat, a részletes elkészítési javaslat a linken.

Túrógombóc

50 dkg túró - én laktózmentest használtam

12 dkg búzadara

3 tojás sárgája

3 tojás fehérje felverve

1 citrom reszelt héja - ez most kimaradt

1 csipet só

zsemlemorzsa a forgatáshoz

Édes tejföl:

200 ml tejföl - ez is laktózmentes nálunk

10 tk. porcukor

A recept szerint csináltam mindent - bevallom, aggódtam, nekem a túró a tojással és sóval nem lett olyan krémszerű, mint neki -, kivártam azt a rengeteg időt, elkészítettem a zsemlemorzsát, megfőztem a gombócokat, s mikor láttam, hogy ez most egyben marad, akkor kevertem össze a tejfölt a cukorral.

Ééééés, sikerült!!!

Kissé félve vittem Mr. Kardosnak, hogy kóstolja meg, de legnagyobb örömöre azt mondta, ilyen jó túrógombócot még nem evett. Ezen felbátorodva Nagyláb is kapott - az övé a képeken, Mr. Kardos szívet kapott a gombócokra, de mire lefotóztam volna, elfogyott -, ő is pozitívan nyilatkozott. Szóval, felkerül a repertoárba. Egy mumus elkergetve :)

Próbálják ki, érdemes!