2018. január 30., kedd

Mindennapi kenyerünk

Nem sok kenyeret eszünk. Mr. Kardos szokott szendvicset vinni magával a munkahelyére, s vacsorára egy zsemlét ketten megeszünk Nagylábbal, ha nem főtt ételt készítek. Miután lassan fogy a péksütemény, s nem járunk minden nap boltba, egyre több bosszúság ért minket, hogy kiszárad, penészes lesz, szivacsos, a szöget be lehet verni vele és az íze sem az igazi. Már régebben kipróbáltam Hugh F. W. hamis kovászos kenyerét, s ennek mintájára készült már teljes kiőrlésű, rozsos és sima zsemle is. Na meg főtt kifli, de ezt majd később.


Hamis kovászos zsemle (kenyér) Hugh nyomán

a kovász:
250 g liszt - én most kenyérlisztből csináltam, a teljes kiőrlésűnél a negyede legyen teljes kiőrlésű
10 g élesztő - én mindig frisset használok
325 ml víz

Ezt egy éjszakára, de legalább 6 órára folpackal lefedve szobahőmérsékleten tartom.

10 g só
250 g liszt 

kerül még bele. Összegyúrni, keleszteni, 250 fokon sütni lsiztezett sütőlemez úgy, hogy a sütés előtt a sütőlemezt felforróstíjuk a sütőben 5 perc alatt, majd meglisztezzük, ráejtjük a zsemlét/kenyeret, megspricceljük hideg vízzel - ettől ropogós lesz a héja - és készre sütjük.


Közben kenyér is készült, íme:



Próbálják ki, megéri!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...