Nagyláb a konyhában, avagy kókuszgolyó, mint magyar szorgalmi feladat

Hogy, hogy nem, úgy alakult, Nagylábnak magyarból (!) az volt a szorgalmi feladata, hogy készítsen kókuszgolyót, de egyedül és fényképezze le, ha elkészült. Volt is a munkafüzetben egy recept, de nekem nem tetszett, így kisebb módosításokkal, de végülis belefogott a nagy munkába.

Annyit segítettem, hogy én daráltam le a kekszet, aztán kiküldött a konyhából.

Kókuszgolyó

25 dkg darált háztartási keksz

5 dkg vaj - margarin is lehet, de így finomabb

10 dkg cukor

1 egész üvegcse rumaroma

1,5 dl meggylé

2 ek cukrozatlan kakaópor

kókuszreszelék

Mindent a tálba öntött, kevert, mért, formázott, majd kókuszreszelékbe hempergette a golyókat. Eltérő méretűek, de igazán ízletesek lettek. 
Térültünk-fordultunk és hopp, másnapra alig maradt belőle valami.

Én is készítettem még az ősszel egy hétvégén, mert rengeteg keksz volt itthon. Szőlővel és szamócával tálaltam tízóraira.

Gyors, egyszerű, sütni sem kell. Kedves Olvasó, bátran fusson neki!

Spanakopita, avagy görög spenótos pite

 Mr. Kardos meglátta a Spanakopita-t a televízióban, s hetek óta nyúzott, hogy csináljam meg. Miután a kreativitásomat az elmúlt másfél hónapban a varrógépen éltem ki, bevallom, kissé nehézkesen kezdtem neki, de nagyon megérte!

Ez a görög étel gyakorlatilag rétestésztába bújtatott spenótos töltelék. Isteni, nem is macerás, ha az ember nem maga készíti a rétestésztát, hanem beszerez egy csomaggal a helyi boltból.

Spanakopita - ahogy én készítem

Hozzávalók:

rétetészta

olívaolaj

Töltelékhez:

1 ek olívaolaj

1 póréhagyma apróra vágva

1 ek. szárított kapor

2-3 gerezd fokhagyma reszelve (jobban kijön az íze, mint kinyomva)

feta sajt - nekem kecskesajt volt itthon, de nem bánom ;)

2 doboz friss bébi spenót

só

őrölt bors

Az olajon a hagymákat a kaporral megpirítjuk, majd mehet rá a megmosott spenót levél. Szépen össze fog esni, én végül úgy lesütöttem, hogy nem nyomkodtam ki a levét. Hagyjuk kihűlni.

A rétestésztát vastagabb csíkokra vágjuk, 2 tésztalap közé kevés olívaolajat öntünk, rá kis halmokat rendezünk és megpróbáljuk háromszögekre hatjogatni. 170 fokon 15 perc alatt kész.

Fogok még csinálni, mert isteni. Sőt, a töltelék maga kiváló pirítósra is, mint kenőke.

Pórbálják ki, mert valóban érdemes!

Galuskázzunk... Aranyban..

 Egy kedves emlék kapcsolódik ehhez a recepthez. Valaha régen N. barátnőmmel néha tartottunk csajos napot. Elmentünk squasholni, majd beültünk a szaunába és utána felmentünk hozzá egy kicsit beszélgetni.

Az egyik ilyen alkalommal készítette ezt a csodás édességet, méghozzá úgy, hogy már kész volt a tészta, kiszaggatva várt, kelt a sötét sütőben, míg hazaértünk, gyorsan megsütöttük és neki is láttunk. Rögtön el is kértem a receptet, s azóta gyakran készítem. Kuglóf formában, ahogy ő tette akkor.

Bátran megosztom a kedves Olvasóval, hiszen nemrégen a gyerekkori barátnőm is elkérte a receptet, s azt írta, nagy sikere volt.

Aranygaluska

Tészta:

2,5 dkg porcukor

25 dkg liszt

2,5 dkg vaj

2 dkg élesztő

cs. só

1 tojás

1,2 dl tej - langyos

1 citrom héja

A szóráshoz:

11 dkg darált dió

9 dkg cukor

reszelt citromhéj

kb. 20 dkg olvasztott vaj, vagy margarin

Sodó (ezt lehet hígra főzött vaníiapudinggal helyettesíteni)

7 dl tej

1 vanília

5 dkg cukor

4 dkg liszt

pici rum

A tésztához mindent összeöntöttem - nem kell futtatni sem -, simára gyúrtam, majd 30 percig pihentettem. 2 cm vastagra nyújtottam a tésztát és kicsi pogácsaszaggatóval apró darabokat, félholdakat szaggattam, s az alaposan kivajazott, kilisztezett formába kezdtem rakni. Meglocsoltam olvasztott vajjal, megszórtam a diós keverékkel, s jöhetett az újabb réteg tészta, vaj, szórás. A tetejét is vajjal, dióval zártam, majd betettem a bekapcsolatlan sütőbe újabb 30 percre - az se baj, ha tovább marad -, majd megsütöttem.

A sodóhoz a tojást, cukrot, vaníliát kikevertem, hozzátettem a lisztet és 1 dl tejet. A többit felforraltam, majd óvatosan - hogy ne legyen rántotta - a tojásos keverékhez öntöttem, végül visszatettem az egészet főni, míg sodó állagú nem lett. Tűzről levéve került hozzá a rum - ez elhagyható.

Egy gulyásveles, frankfurti leves után tökéletes második fogás, de karácsonykor is kiváló édesség, ha valaki nem mer nekiállni a bejglinek.

Próbálják ki, elronthatatlan!

A legfinomabb csokikrém..

Vírus helyzet van. Ez még egy olyan blogot sem kerül el, ami ételekkel foglalkozik, hiszen mindig beszivárog a tudat a gondolataid közé...

Sokan vannak most karanténban, sok barát, ismerős. Vásárolunk, határozatot nyomtatunk, s én ma éppen tortát sütöttem egy háziőrizetes apukának az osztályból - talán mondhatom így - egy barátunknak.

Hirtelen jött kérés volt, s az alap feladat a "vegyetek egy tortát valahol". Cukrászda nagyon drága, Tesco nagyon vacak, hát, inkább sütöttem.

Az alap a klasszik kakaós piskóta lett, a krém alapreceptjét innen vettem, de kicsit más lett.

Csokoládé krém

250 g mascarpone - laktózmentes változat

110 g vaj (nem margarin)

440 g porcukor

2 ek vanília aroma

2 ek natúr joghurt - ez is laktózmentes

70 g cukrozatlan kakaópor

A vajat megolvasztottam, hozzákevertem a többi hozzávalót, míg kivilágosodott és szép, krémes lett. Nem kell megijedni, ha az elején úgy tűnik, ez a száraz kulimász sosem lesz krém - DE az lesz!!

A kakós piskótát most csak kettévágtam, megtöltöttem a  krém kétharmadával, majd körbekentem. Picit betettem a tortát és a maradék krémet a hűtőbe, majd habzsákból kinyomva a csokit, feldíszítettem a tortát. Került rá egy kis kókuszreszelék és emberi fogyasztásra alkalmas citromhéj is.

Nagyláb csak annyit kérdezett: anya, van még abból a csokiból? - azt hiszem, ez minden dícséretnél többet ér.. 

Most izgulok, holnap kora reggel visszük a meglepetést.. Remélem, tetszeni fog.

Próbálják ki, megéri, elronthatatlan és valóban nagyon finom!

Túrógombóc, az én mumusom

Azt hiszem, mindenkinek van olyan étel az életében, ami valahogy soha nem akar sikerülni. Hát, nekem a túrógombóc az, ami feladta a leckét. Egészen máig.

Olyan sokat beszéltünk mostanában erről a fogásról - amit egyébként nagyon szeretek -, hogy úgy gondoltam, még egyszer, utoljára nekifutok. Keresgéltem a netem, s megtaláltam ApróSéf receptjét (itt található). Az ő javaslataiban még sosem csalódtam, így lelkesen álltam hozzá az elkészítéshez. 

Leírom a hozzávalókat, a részletes elkészítési javaslat a linken.

Túrógombóc

50 dkg túró - én laktózmentest használtam

12 dkg búzadara

3 tojás sárgája

3 tojás fehérje felverve

1 citrom reszelt héja - ez most kimaradt

1 csipet só

zsemlemorzsa a forgatáshoz

Édes tejföl:

200 ml tejföl - ez is laktózmentes nálunk

10 tk. porcukor

A recept szerint csináltam mindent - bevallom, aggódtam, nekem a túró a tojással és sóval nem lett olyan krémszerű, mint neki -, kivártam azt a rengeteg időt, elkészítettem a zsemlemorzsát, megfőztem a gombócokat, s mikor láttam, hogy ez most egyben marad, akkor kevertem össze a tejfölt a cukorral.

Ééééés, sikerült!!!

Kissé félve vittem Mr. Kardosnak, hogy kóstolja meg, de legnagyobb örömöre azt mondta, ilyen jó túrógombócot még nem evett. Ezen felbátorodva Nagyláb is kapott - az övé a képeken, Mr. Kardos szívet kapott a gombócokra, de mire lefotóztam volna, elfogyott -, ő is pozitívan nyilatkozott. Szóval, felkerül a repertoárba. Egy mumus elkergetve :)

Próbálják ki, érdemes!

Kuglóf, ami másnap is puha

Sokszor sütötem már kuglófot, de mindig az volt a bajom vele, mint a kelt tésztákkal (pl. bukta) általában - másnapra kemény mind. Kersetem egy olyan receptet, ami másnap is finom és puha. Így találtam erre a receptre.

Hozzávalók:

20 dkg finom liszt

20 dkg porcukor

1/2 zacskó sütőpor

4 tojás

1 dl olaj

1 dl tej

kb 1 evőkanál keserű kakaó

liszt, vaj a forma kikenéséheza tetejére 100 gramm étcsokoládé, szeletelt mandula - én ezt most kihagytam.

Elárulom, az élmény felülmúlhatatlan. Másnap is puha. Lekvárral, pudinggal, gyümölcs szószal isteni. Próbálják ki!

Mert szülinapozni jó, avagy a meglepetés sajttorta

Miután rengeteg halak barátunk van, a február eléggé eseményekkel teli. Hétvégén egy kedves barátunk jött át hozzánk, akinek pont Mr. Kardos előtti nap van a születésnapja. Valami gyorsan elkészíthető, kevésbé macerás dolgot szerettem volna csinálni, s azért, hogy én is ehessek belőle - laktózmentesen. Így esett a választás a sajttortára. A receptet a mindmegette.hu-n találtam, a tejtermékek mind laktózmentesként értendők - ez már az én változtatásom.

Hozzávalók:

38 dkg teljes kiőrlésű, vagy valamilyen gabonás, nem túl édes keksz (háztartási nem jó)

15 dkg vaj

65 dkg natúr krémsajt

15 dkg cukor

1,5 ek. liszt

1 dl tejföl

1 cs. vaníliás cukor

1 db citrom (emberi fogyasztásra alkalmas héjjal)

3 db tojás

A sütőt 170 fokra előmelegítettem, a kekszet megdaráltam és az olvasztott vajjal elkevertem, majd egy kapcsos tortaformába simítottam. Sajnos, a kisebb formám tönkrement, így a nagyobbat kellett használni, amitől elég lapos lett a sütemény. A tésztát 5 perc alatt barnára sütöttem.

A sajtkrémet a cukorral, liszttel, tejföllel alaposan elkevertem, majd beletettem a cukrot, citromhéjat, s végül egyesével a tojásokat. Egy sima, habos keveréket kell kaptam, amit a kihűlt kekszmorzsára öntöttem, majd betettem a sütőbe és körülbelül 50 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Érdemes tálalás előtt körbevágni az oldalát, hogy szépen leváljon róla a sütemény, hiszen nem kell a formát kikenni.

Gyümölcsszósszal, de magában is nagyon finom.

Az ünnepelt örült, az édesség majdnem teljesen elfogyott vacsora után, úgyhogy sikeresnek ítéltem.

Próbálják ki!

Kiskorú a konyhában, avagy Nagyláb cukrász babérokra tör

Mostanában egyre többet időzünk a konyhában Nagylábbal kettesben. Meglehetősen kevés süteményt eszik, de szeret segíteni és különösen szeret meglepetést okozni. Ez a mostani sütemény Mr. Kardos "meglepésére" készült. A méréstől a ragasztásig pusztán két dolgot csináltam én: a tészta gombóccá formázását és a nyújtást.

Linzerkarika

30 dkg liszt - bár igyekszem egészségesen főzni, mindig finomlisztet használok
20 dkg vaj - NEM margarin (!), hidegen
5 dkg porcukor
5 dkg vaníliáscukor
1 tojás sárgája
fél citrom reszelt héja - kihagyható, most nálunk is kimaradt, mert elfelejtettem

Minden egy tálba máértünk, a vajat kockára vágva tettük bele, majd tésztagombócot készítettünk. Nem kell félni, hogy száraz és sosem áll össze, össze fog! Türelem, csak gyúrni-gyúrni. Amint összeáll, rögtön hagyjuk abba a gyúrást, mert ha túlgyúrjuk, törni fog nyújtásnál és csak kínlódni fogunk. A tálat folpackal lefedve egy órára hűtőbe tettük.

Én két részre szoktam vágni a gombócot, az egyikből az alsó részeket készítjük el, a másikból a tetejét, a maradékból pedig ami sikerül. Nekünk 26 db rendes és 1 db "rendetlen" formára futotta.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, 200 fokon 10 perc alatt készre - épp csak rószaszínedik a széle- sütöttük. Kicsit kihűlt és lekvárral - csipkebogyó és szilva - összeragasztgattuk. Nem szórtuk meg procukorral, szerintem ez így is elég édes.

Mikor Mr. Kardos hazaért, Nagyláb izgatottan adta át a tál süteményt. Nagy volt az öröm! Estére 6 db maradt, s kaptam is a kérdést: holnap nem akartok megint sütni? Hát már ezért megérte..

Próbálják ki!

Kókuszos, ahogy Manci mamám csinálta

Gyerekkoromban amikor Hildus hazajött a bentlakásos iskolából, Manci mamám mindig készített kókuszost, azaz kókusz kockát. Ő nem piskótát használt alapnak, hanem egy zsíros-mézes tésztát. Szerettem, ahogy ma is, meg is tanultam tőle.

Hildus ugyan jobban szereti a piskótás verziót, de most húsvétkor mégis nagyon megörült, mikor ebből vittem neki.

Kókusz kocka Manci módra

30 dkg liszt

2 tojás

5 dkg zsír

20 dkg porcukor

1 sütőpor

3 ek méz

1 dl tej

Csokimáz

8 ek kakaó

8 ek cukor

8 ek víz

8 dkg vaj

A cukrot a tojással habosra kevertem, majd belekerült a többi hozzávaló is. Nem szitáltam, nem vacakoltam, csak ahogy esik úgy puffan módra tettem.

A masszát kizsírozott tepsibe töltöttem és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. 

A csokimázhoz egy hőálló tálba mértem a száraz hozzávalókat és a vizet. Felfőztem őket, majd a tűzről levéve felolvasztottam benne a vajat.

Amikor a tészta kihűlt, kockákra vágtam, majd beforgattam a darabokat a csokimázba, végül a kókuszba.

Próbálják ki ezt a tésztát is, érdemes!

Ha húsvét, akkor répatorta - a tuti recept!

Van két étel, amit minden húsvétkor elkészítek - a csülkös bableves és a répatorta. 

Répatortából már olvashattok nálam receptet, de most a zemagazin.hu-n találtam meg a tuti és ez marad! Bár én krémet nem töltöttem bele, így is isteni lett!

Répatorta

15 dkg vaj

20 dkg cukor

3 dkg vaníliás cukor

4 tojás

35 dkg reszelt sárgarépa

5 dkg durvára vágott dió

5 dkg mazsola

1 dl olívaolaj

25 dkg liszt

1 csapott tk szódabikarbóna

2 púpozott tk. sütőpor

1 kk só

1 tk őrölt fahéj

a díszítéshez:

1 tábla fehér csokoládé

5 dkg vaj

tojás drazsé (én csak jelly beans-t kaptam, de jó lett)

A vajat és a cukrokat habosra kevertem, majd egyesével hozzáadtam a tojásokat. Ezután beletettem a diót, mazsolát, olajat, alaposan összekevertem. Végül jöhetett a liszt, szódabikarbóna, sütőpor, só, fahéj.

Egy sütőpapírral bélelt tortaformába öntöttem és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

Kiöntöttem, majd mikor kihűlt, a csokit felolvasztottam, majd elkevertem benne a vajat és a sütire öntöttem. Mikor  kicsit megdermedt, de még nem egészen, akkor rátettem a színes cukordíszt.

Életem legfinomabb répatortája és napokkal később is friss, porhanyós maradt a tészta.

Próbálják ki, érdemes! Köszi, Fördős Zé!

Sütemények, torták, alkalmak

Miután nyáron sikerült rendezni sorainkat és Nagylábbal életünk felfelé kezdett ívelni - azaz új ember jött a családunkba - sok jó embert ismertünk meg és még ennél is több helyen fordultunk meg az elmúlt hónapokban.

Nyáron Mr. Kardos barátainál egy kellemes medencés partira voltunk meghívva, ahol egy születésnapot is ünnepeltünk. Erre az alkalomra egy mogyorós-karamellás csokoládétortát és egy lemon curd-el töltött kakaós piskótát készítettem.

Az elsőhöz egy 6 tojásos kakaós piskótát készítettem, s karamell krémmel töltöttem meg, amire durvára tört törökmogyorót szórtam.

A második az igazán izgalmas dolog! A lemon curd, azaz az angol citromkrém. Isteni, hűsítő desszert lehet magában nyáron, illetve így, süteménybe töltve is remekül megállja a helyét.

Lemon curd

5 dkg vaj

10 dkg cukor

2 db tojás

2 db citrom

A citromokat alaposan megmostam (emberi fogyasztásra alkalmasa vegyenek!), majd lereszeltem, a levüket kifacsartam.

A vajat gőz felett megolvasztottam, majd folytonos kevergetés mellett óvatosan beletettem a felvert egész tojásokat, cukrot, citrom levét és a héját is. Addig kell főzni, míg besűrűsödik.

Amikor kihűlt, egy 6 tojásból álló kakaós piskótatekercsbe töltöttem,

Hűtőben kell tárolni, de garantálom, amennyiben szeretik a citromot, hatalmas sikere lesz!

A harmadik sütemény, vagy inkább torta, amit készítettem, az már idén januárban, Nagyláb negyedik születésnapjára készült. Miután gyerekzsúrt szerveztünk, valami könnyű desszertet szerettem volna készíteni, így esett a választás a barackos túrótortára. 

Barackos túrótorta

6 tojásos piskóta karika

Krémhez:

25 dkg túró

10 dkg porcukor

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

6 dl cukrozatlan tejszín - ebből 1 dl-t félretettem a díszítéshez

1 cs. vaníliás cukor

2,5 cs. habfixáló

Tetejére:

szeletelt őszibarack

1 színtelen tortazselé elkészítve

A tejszínt felvertem a vaníliás cukorral és a habfixálóval. A túrót villával alaposan összetörtem, elkevertem a cukorral, citromhéjjal és lével, majd a tejszín 4/5-ét óvatosan belekevertem.

Megtöltöttem a piskótát, az oldalát és a tetejét is megkentem a krémmel, majd a ráhalmoztam a barackot, végül a felfőzött zselét. Nem kellett rá az egész. A barackok melletti keskeny sávot tejszínhabbal díszítettem.

Miután majd' az egész elfogyott, két következtetést vontam le:

1. süthettem volna nagyobbat is

2. mindenkinek ízlett!

Próbálják ki bármelyiket, megéri!

Csokiszuflé két személyre - mert kell egy kis kényeztetés

Nem vagyok nagy sütis, ahogy a korábbi írásaimban már tapasztalhatta az Olvasó, de vannak olyan édességek, amikkel le lehet venni a lábamról, illetve én is szeretek másokat elkápráztatni vele. Ilyen a következő csokiszuflé, ami kívül kemény, belül kissé folyik. Elronthatatlan igazi csokibomba és isteni! Egy csajos este, vagy meghitt együttlét majdnem elengedhetetlen kelléke. Én Hildustól kaptam a receptet, de több helyen is beleszaladtam már.

Csokiszuflé két személyre

1 tojás + 1 tojás sárgája

3,5 dkg cukor

6 dkg vaj

6 dkg étcsokoládé ( én 70%-ost használtam, de a tortabevonón kívül bármelyik jó)

1,6 dkg liszt

vaj és kakaópor a szufléforma kikenéséhez

A sütőt 220 fokra előmelegítettem, a két kicsi szufléformát kikentem vajjal, kakaóval körbehintettem.

A csokit a vajjal felolvasztottam. Hivatalosan gőz felett kéne, de most nagyon gyorsan el akartam készülni, így mikroban melegítettem fel.

A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd hozzáöntöttem a kihűlt csokimasszát, végül óvatosan beleforgattam a lisztet is, majd a két formában elosztottam.

A sütőben összesen 10-12 percet kell töltenie, hogy a közepe még folyjon. Amit a képen lát a kedves Olvasó az az a verzió, mikor az ember közben gyereket fürdet és bent felejti a sütőben 20 percre. Így is finom, de már alig folyt a közepe. Érdemes az időt betartani..

Mi a formából ettük ki, de ki-ki kedve szerint kiteheti tányérra. Chilis, vagy mentés vanília fagyi, vagy gyümölcsszósz illik hozzá nagyon.

Próbálják ki!

Édesség, amit a gyerek is megeszik: csokis-meggyes keksz

Nagyon kevés sütemény fogy nálunk. Le is szoktam a sütésről az elmúlt évben, mert én maximum két szeletet eszek meg (meg a szélét), Nagyláb pedig még ennyit sem, így ment a kukába, ha épp nem jött senki és nem tudtam elajándékozni. Azonban a kekszet mindketten szeretjük. Nem is baj, mert sokáig eláll, könnyen szállítható, ami  - végre!! - kirándulós idényben kifejezetten előnyös - és a kiskorú is hajlandó enni belőle.

Az alábbi recept alapját a Nők lapján olvastam, ki is próbáltam kisebb változtatások után, így most az én verziómat olvashatja a kedves Olvasó.

Az eredeti recept ITT található.

Csokis-meggyes keksz

16 dkg vaj, vagy margarin

26 dkg cukor

2 tojás

csipet só

1 kk sütőpor

10 dkg étcsoki durvára vágva

5 dkg magozott meggybefőtt nagyon lecsepegtetve
35 dkg liszt (vagy 5 dkg kakaópor, 30 dkg liszt)

Vajat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a tojásokat, a sót, sütőport, csokit, gyümölcsöt, majd a lisztet. Alaposan összekevertem, majd 15 percet állni hagytam.

Ezután folpackon három rudat formáztam belőle, s betettem egy órára a hűtőszekrénybe, hogy megdermedjen. Nem lesz teljesen kemény, nem kell megijedni.

A hengereket kicsomagoltam és 1 cm-es korongokat vágtam ki belőlük. 170 fokos sütőben kb. 12 perc alatt aranybarnára sül.

Sokáig eláll és isteni finom! Próbálják ki!

Túrós batyu

Aki rendszeresen olvassa a blogot, tudja, hogy imádom az "egytál" leveseket. A jó, kiadós, tápláló, mégis zöldségekkel teli, tejfölös, vagy tejszínes változatokat. Télen is jól esik, mert megmelenget, nyáron pedig úgysem vágyik nagy dolgokra az ember egy meleg napon. Egy szó, mind száz - oda vagyok értük. Ezekhez azonban mindig dukál valamiféle sütemény, leginkább kelt tésztából, de egy gyors palacsinta is megteszi alkalomadtán. A hűtőben bevetésre készen ott lapult egy fél kiló túró, így adta magát a második fogás, azaz a batyu.

Őszintén szólva az alap recept Limarától származik, csak egy keveset változtattam rajta. Az eredetit ITT olvashatják. Én igyekszem kevesebb fehér lisztet használni, emiatt teljes kiőrlésű liszttel kevertem, s kihagytam a búzadarát is.

Túrós batyu a'la Zsená

38 dkg teljes kiőrlésű liszt

22 dkg sima liszt

3.5 dl tej

1 tojás

1 kk só

2 ek cukor

8 dkg olvasztott vaj

2,5-3 dkg élesztő

töltelék:

50 dkg tehéntúró

2 tojás sárgája

4 ek cukor

1 cs. vaníliás cukor

1 citrom héja és leve

10 dkg mazsola

2 tojás fehérje felverve

1 tojás a kenéshez

Bevallom, én is a kenyérsütőt használtam dagasztásra. A vajat az elején nem kell beletenni. Ha nagyon száraznak tűnik a tészta, egy kis vizet érdemes még utána önteni, a teljes kiőrlésű liszt ugyanis több vizet vesz fel, mint a sima liszt. 10 perc múlva a vajat is hozzá lehet önteni. A gép meg is kelesztette nekem a tésztát. Közben összeállítottam a tölteléket ügyelve arra, hogy csak az utolsó pillanatban forgassam bele óvatosan a felvert tojáshabot a túrós keverékbe.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem. A megkelt tésztát félujjnyi vastagra nyújtottam, 10 cm-es téglalapokat hasítottam belőle, s egyenletesen elosztottam a  tölteléket a részeken. Behajtottam a 4 csücsköt, tekertem rajta egyet, majd 20 perc pihentetés után lekentem a tojással. Sütőpapírral bélelt tepsiben körülbelül 20 perc alatt készre sütöttem. 

Tökéletes lett, még másnap is finom volt, javaslom, próbálják ki!

Ui: megsütöttem ám, csak a végeredményről már nem született rögzített képes verzió...

Vendégvárás

Szeretek újabb és újabb süteményeket kipróbálni. Mostanában a krémes sütemények felé fordultam, de nem magam miatt - én ugyanis nem vagyok oda értük -, hanem Múzs kedvéért. A hétvégén vendéget vártunk, s miután Múzs ügyintézés céljából Szegedre távozott, volt időm kutakodni a világhálón egy krémes, finom sütemény után.

Találtam egy Csehszlovák (Vendégváró) szelet nevű édességet. A név tetszett - én még emlékszem a régi Csehszlovákiára - a krém is tetszett, viszont nem akartam kétféle tésztával vesződni, meg egy kicsit édesnek is gondoltam, így elkészült az én változatom. Íme:

Az én Csehszlovák szeletem

10 tojásból piskóta - kétharmadába kerüljön cukrozatlan kakaópor

krém:

3 ek liszt

5 dl tej

1 cs. vaníliás cukor

1 tojás

20 dkg vaj, vagy margarin

20 dkg porcukor (plusz a tetejére)

5 ek. savanyú lekvár

A piskótákat lapra húzva megsütöttem. A lisztet egy tűzálló tálba tettem, elkevertem kevés tejjel, hogy sima legyen, majd hozzáadtam a többi tejet, a felvert tojást, a cukrot, s puding szerűre főztem. A margarint a porcukorral kihabosítottam, s a kihűlt masszához öntöttem. Alaposan kikevertem a krémet.

Alulra került egy barna lap, amire lekvárt kentem, majd a krém felét. Ezután jöhetett a fehér lap, a maradék krém, végül a barna lap, s a tetejére porcukor. Hűtőbe kell tenni, s nagyon jót tesz neki egy nap állás. 

Finom lett, de legközelebb mindkét réteg krém alá kenek savanykás lekvárt, de aki az édes dolgokat szereti, ki is hagyhatja.

A lényeg: Múzs örült. A sors iróniája, hogy a vendégek nem szeretik a süteményt. Sebaj, több marad nekünk :)

Próbálják ki!

Babakonyha - amikor már mehet a glutén

Előre bocsátom, nem csak babáknak szóló ételeket fogok posztolni a következőkben, de elő fog fordulni ilyen is, a helyzetből adódóan. 

Elérkeztünk Nagyláb fejlődésének azon pontjára, amikor már a kezébe veheti, megforgathatja és összerágcsálhatja a kifli-, vagy kenyér csücsköt. Ezek a péksütemények azonban tartalmaznak pár olyan dolgot is, amit én még nem szívesen adnék MÉG a gyermekemnek. "Szintén zenész" anyukától hallottam a receptet. Ő sem próbálta még, én pedig vettem a bátorságot és rákérdeztem a védőnőnél, szabad-e? Zöld utat kaptam, hát belevágtam.

 

Keksz babáknak

20 dkg teljes kiőrlésű liszt

2 db közepes alma

2 ek olívaolaj

annyi víz, amennyivel formálható lesz a tészta

A sütőt 200 fokra előmelegítettem. A lisztet tálba öntöttem, az almát meghámoztam, lereszeltem, hozzáöntöttem az olajat, s körülbelül 1 dl vízzel összegyúrtam. Formáztam, majd 20 perc alatt készre sütöttem. Én golyókat csináltam belőle, de kis lepényt kellett volna, mert a közepe puha maradt, morzsalódik. A következő adaggal majd így teszek. Dobozban, hűtőben egy hétig eláll.

A célközönség, azaz Nagyláb jól vette a lapot, láthatóan ízlik neki. Tegnap elvittem a hűtőhöz,  kinyitottam a dobozt, s ő maga zsákmányolt egy sütit magának, majd jóízűen a szájába tömte. Mi is megkóstoltuk, nem rossz. Próbálják ki!

Hókifli

Dóri barátnőmtől kaptam egyszer ezt a receptet. Azóta is gyakran csinálom, mert kiadós és olcsó. Karácsonykor mindig készítek, s ajándékba is szívesen adom, mert jól mutat kis celofán zacskóban, vagy kosárkában, néhány csokis keksszel, vagy egyéb, színesebb süteménnyel társítva.

Hókifli

35 dkg liszt

25 dkg margarin, vagy vaj (én ehhez margarint szoktam használni)

1 kis pohár tejföl

2 cs. vaníliás cukor

1 csipet só

savanyú lekvár

porcukor a forgatáshoz

A sütőt előmelegítjük. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a sót, majd az egészet elkeverjük. Beledaraboljuk a zsiradékot, s a száraz résszel alaposan elmorzsoljuk. Ezután hozzátesszük a tejfölt, s a tésztát simára gyúrjuk. Fél órára betesszük a hűtőbe, hogy könnyebb legyen később dolgozni vele.

A kihűlt tésztát 4 részre vágjuk, majd egyenként 1-2 mm vastagságú köröket nyújtunk belőle. A köröket további 8 részre, azaz háromszögekre osztjuk. Megkenjük - lehetőleg szilárd - lekvárral a vastag szélénél, s feltekerjük, mint egy kiflit. Kenetlen sütőlemezre tesszük, s addig sütjük, míg enyhe színt kap a kiflik teteje. Még forrón porcukorba forgatjuk.

Nálunk nagy sláger, próbálják ki!

Rozmaringos sütemény

Most, hogy véget ért a kemény diéta, már ami a tejtermék, csokoládé és egyéb dolgokat illeti , s Nagyláb pöttyei is elkezdtek fogyatkozni - lekopogom -, rám tört újra a konyhai kreativitás. Napok óta nyúzom Múzst, hogy sütit szeretnék enni. Vett is nekem, de őszintén szólva úgy érzem, egy cukrászda teljes készletét fel tudnám falni. Tegnap délután magamra kötöttem Nagylábot, s közösen expedíciót indítottunk a konyhába.  Nevezett nem tűrte sokáig a kendős kalodát, így félúton az ágyába került. Az biztos volt, hogy az alap a kókuszos muffin lesz, csak mondjuk kókusz mentesen, helyette citromot és rozmaringot használva. Íme a recept:

Rozmaringos sütemény

2 bögre liszt

1 bögre kristálycukor

1 cs. sütőpor

csipetnyi só

1 tk. őrölt rozmaring ("egészet", azaz morzsoltat is tehetnek bele, de akkor használjanak kevesebbet)

1 citrom reszelt héja és leve

1,5 dl olaj

1,5 dl tej

1 kis pohár joghurt, vagy tejföl (a romlott joghurtra való tekintettel én tejfölt használtam)

2 tojás

A szárazakat összekevertem, majd hozzáadtam a többit is, alaposan felvertem az egészet, majd vajazott és lisztezett tepsiben, előmelegített sütőben 160 fokon tűpróbáig sütöttem. Az eredmény egy könnyű, illatos, igazán finom teasütemény.

Szeretek kísérletezni, s annál is jobban szeretem az egyszerű, gyorsan elkészíthető dolgokat. Ez is egy ilyen sütemény. 

A tetejére több mindent el tudok képzelni, de azt hiszem, már nem lesz időm megcsinálni, mert elfogy. Ha nem bánják, önöknek elárulom a fejemben lévő variációkat:

1. citromos cukormáz

2. étcsokoládé bevonat

3. egy mákos-vaníliás krém szépen elterítve, villával csíkosra húzva

Ezeken felül persze mindenki elkészítheti a saját variációját, én pedig kíváncsian várom az új tippeket.

Ahogy mondani szoktam: próbálják ki!

Az egyik kedvenc süteményem - hólabda kockásítva

Kollégista voltam középiskolás koromban - is. Mi már akkor sütöttünk-főztünk, recepteket cseréltünk. Kati barátnőm hozott egy alkalommal ebből a mennyei süteményből, aminek azonnal elkértem a receptjét, s azóta sütöm, de évente legfeljebb kétszer, mert macerás. Idén Húsvétkor Hildus keresztlánya, Gabóca kérésére készítettem. S, hogy miért kockásítva? Mert így nincs maradék tészta. Ha azonban autentikusak akarnak lenni, tessék a tésztákat pogácsaszaggatóval kiszaggatni. 

Hólabda

tészta:

8 db tojás

40 dkg porcukor

8 ek. forró víz

25 dkg liszt

fél cs. sütőpor

3 ek. cukrozatlan kakaópor (de ez csak az egyik felébe kell)

krém:

2 cs. vaníliapuding

fél l tej

2 ek cukor

25 dkg margarin,vagy vaj

25 dkg porcukor

2 vaníliás cukor

csokimáz:

3 ek. cukrozatlan kakaópor

3 ek. cukor

3 ek. víz

~ 3 dkg vaj

~ 15 dkg kókuszreszelék

A sütőt előmelegítjük olyan hőmérsékletre, amin a piskótát sütjük. Nem merek fokot írni, mert a héten a villanysütőm is megadta magát és fogalmam sincs, hány fokon sütök. Kb. 160 fok lehet.

A tojások sárgáját a porcukorral fehérre kikeverjük, majd hozzáadjuk a forró vizet és a lisztet. A tojások felvert habját óvatosan hozzáforgatjuk. A tésztát ketté vesszük, az egyik fele mehet is a sütőbe, a másikba belekeverjük a kakaóport.

A vaníliapudingokat egy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot , s a tejjel készre főzzük. Jó sűrű lesz. A cukrokat és a margarint habosra keverjük, majd a kihűlt pudinggal vegyítjük, hogy szép egyenletes krémet kapjunk.

A kihűlt tésztákat egymásra tesszük, s kockákat vágunk belőlük. A fehér tésztából veszünk egy darabot, a tetejét megkenjük a krémmel, ráhelyezünk egy kakaós tésztát, aminek nem kenjük meg a tetejét, azonban az egészet körben megkenjük, majd beforgatjuk kókuszreszelékbe. Ezt addig ismételgetjük, míg minden tésztakocka el nem készül. Nekem elég szokott lenni a krém, ügyesen kell gazdálkodni vele. Ha mindez megvan, jöhet a csokimáz, amit úgy készítünk el, hogy a kakaót a cukorral, s a vízzel felfőzzük, míg buborékos lesz, s főzzük egy kicsit, míg besűrűsödik. A tűzről levéve hozzáadjuk a vajat, és mehet is a kockák tetejére.

Nagyszerű látvány, ízben pedig egy élmény. Próbálják ki!