Csokoládés meggylekvár cukorbetegeknek

Még tavasszal készítettem ajándékba egy számomra kedves embernek ezt a tortát, aminek átadásakor derült ki, hogy a megajándékozott cukorbeteg. Akkori ígéretemnek megfelelően készítettem neki  most következő lekvárt. A termény, amiből készült, már nem aktuális, hiszen a meggy már leérett, de ribizliből, egresből, szederből is el tudom képzelni, utóbbit fehér csokoládéval.

Csokoládés meggylekvár cukorbetegeknek

1 kg magozott meggy

30 dkg fruktóz

10 dkg 70 %-os hozzáadott cukrot nem tartalmazó csokoládé

Én minden lekvárt így készítek, nem cukrozom le a gyümölcsöt, nem vacakolok vele és még csalok is: 

a meggyet nagyon alaposan megmostam, kimagoztam, majd feltettem főni. A csokoládét durva darabokra vágtam. Körülbelül másfél óra alatt a gyümölcs sűrűre főtt, ekkor botmixerrel pürésítettem, de kisebb darabokat azért hagytam, majd hozzáadtam a fruktózt, s még 15-20 percig főztem folyamatos kevergetés közben a lekvárt. A tűzről levéve gyors mozdulatokkal hozzákevertem a csokoládét - nem kell, hogy teljesen elolvadjon -, majd tiszta üvegbe töltöttem, lezártam, 5 percre fejre állítottam, dunsztoltam, s miután kihűlt, jöhetett a díszítés.

Az ajándék célba ért, az illetékes örült, meg is kóstolta, s azt mondta isteni! Bevallom, egy kevés kimaradt az üvegből, így mi is megkóstoltuk, s csak egyetérteni tudok, valóban az! 

Hogy meddig áll el? Nem tudom, nem volt idő tesztelni, olyan gyorsan elfogyott ;) Próbálják ki!

A maradék csokoládémáz "muffinosítása"

A Sacher torta bevonó mázából is kimaradt egy fél bögrényi mennyiség. Természetesen egy takarékos konyhát vezető háziasszony ezt sem önti a lefolyóba. Amint látni fogják, megint a hűtőben található maradékokra összpontosítottam, s azokból próbáltam először fejben, majd a valóságban is ehetőt alkotni. Biztosan azt gondolják, hogy muffin mániás vagyok, pedig esküszöm, ezelőtt mintegy 3 évvel sütöttem utoljára muffint. Az ok is érthető: az elkészítése mindig csak Szörpivel volt lehetséges, azonban családi okok miatt ez a szokásunk az elmúlt években a homályba veszett. Ha gyorsan elkészíthető, kevés alapanyagot igénylő, s abszolút macera-mentes édességre vágyom, akkor viszont a muffin tökéletesen nyerő ötletnek tűnik. (Nem mellesleg vettem új szilikonos formát és most van az az időszak, mikor használni KELL!)
Ezt az édességet kezdőknek is javaslom, egyszerűen nem lehet elrontani. Azonban érdemes szem előtt tartani ezt a mondást, amit nem tudom, hol olvastam és nem tudom, ki mondta (ha esetleg valaki tudja, hálás lennék, ha megosztaná):

"A főzés művészet, a sütés viszont színtiszta kémia!" - Egyetértek!

Joghurtos-csokoládés muffin

maradék csokoládémáz

2-3 tk vaníliás porcukor (a kikapart vanília külsejét tettem porcukorba)

1 pohár natúr joghurt

fél dl tej
1 narancs leve
1 tojás
6 dkg vaj
1 bögre liszt

1 sütőpor

A csokimázat gőz felett felolvasztottam. A tojást a porcukorral és vajjal kikevertem, majd beleöntöttem a folyadékokat, a joghurtot, s a legvégén az átszitált sütőporos lisztet. Alaposan elkevertem mindent. A formákba kanalaztam a masszát (2 ek/forma). Nekem ez 10 formára lett elég. Előmelegített, közepesen meleg sütőben  30-40 perc alatt készre sütöttem.

Akinek kedve van, tehet bele csokidarabkát, narancshéjat, mazsolát, meggyet, de én megígértem egy kollégámnak, akinek születésnapja volt hétvégén, hogy viszek neki belőle, s ő például a citrushéjat és mazsolát egyáltalán nem szívleli, így ez most kimaradt. Csokiból pedig egy fél darabka sem maradt a tortakészítés után. A leeső darabokat ugyanis menet közben megettem. Ennyi jár a hobbiszakács-cukrásznak is, nemde?