Mostanában ritka vendég voltam a konyhában. Ennek részben egészségügyi okai voltak, részben pedig más főzött. Hol Múzs, hol Hildus, s bizony volt, hogy rendeltük az ebédet. A miértjét nem részletezem, így alakult.
A héten azonban már bemerészkedtem a konyhába. Húsra nem vágytam, csak valami gyors, egyszerű, mégis ízletes fogásra. Az éléskamra készletének szemrevételezése után a krumplis tészta tűnt megfelelő döntésnek.
Eddigi ismereteim alapján kétféleképpen készülhet ez az étel: külön fő a tészta és a hagymás burgonya, illetve egy paprikás krumpli alapban egyben megfő a tészta is. Én az előbbit szoktam csinálni. Így láttam/tanultam, ehhez ragaszkodom.
Nem elég, hogy többféleképp készülhet, de még a neve is tájegységenkét változik. Hívhatjuk krumplis-, vagy burgonyás tésztának, vagy kockának, üzemi konyhán Gránátos kockaként is fellelhető, megboldogult nagyanyám pedig "Grenadin marsnak" hívta. Mindenki megtalálhatja a szemének/szájának megfelelő változatot.
Krumplis tészta
3-4 burgonya
1 fej vöröshagyma
1 ek olaj
só
bors
1 tk pirospaprika
25 dkg kockatészta
só
A krumplit meghámozom, felkockázom, majd sós vízben puhára főzöm. Közben felteszem forrni a sós vizet a tésztának. A hagymát megpucolom, apróra vágom, a kész burgonyát leszűröm, kifőzöm a tésztát, közben a lábosban, amiben a pityóka főtt, felhevítem az olajat, s megpirítom a hagymát. Mikor kissé megpirult, megszórom a paprikával, majd beleöntöm a krumplit, összetöröm, megborsozom, ha kell még sózom, alaposan elkeverem, majd utolsó mozzanatként jöhet bele a tészta is.
Sokan félnek ettől az elkészítési módtól, mert úgy gondolják, száraz lesz az elkészült étel. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha nem csepegtetem le teljesen a tésztát, tökéletes lesz a végtermék állaga.
Vannak elkészült képek, sőt, anyósom jóvoltából friss zöldségek, cseresznye, meggy, vargánya került egyelőre a hűtőbe, tehát alapanyagban sincs hiány, mégsem ígérem, hogy naponta jelentkezem. Ennek oka van, de egyelőre legyen ez az én titkom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése