Múzs kedvence volt, a pelmenyi

Volt egy ismerősöm, aki félig orosz, félig magyar születésű. Mikor náluk tartottunk - néhány évtizede - házibulit, sokszor készült pelmenyi, amit mindenki maga készített és hasfájásig ettük.

Amikor Múzzsal összekerültünk, egy este, mikor jött haza, ezzel az étellel vártam. Ő is abból az irányból érkezett, ahol ez megszokott étel. Csak annyit mondott az ajtón belépve, hmmm, ez az illat, mintha anyám konyhájában lennék. Mit főztél? Mikor elmondtam, meglepődött. Nem tudta, hogy ismerem. Annyi volt a különbség, hogy én tejföllel tudtam, ám ő ecetet kért hozzá.

Két hete készítettem egy nagy adagot. Már nem Múzsnak, hanem Mr. Kardost szerettem volna meglepni vele Nagyláb segítségével, aki kiváló kukta. Az ő kedvenc étele a paradicsomos húsgombóc, de miután evett ebből a fogásból, azt mondta, ez a második. Azt hiszem, megérte megkóstoltatni.

Pelmenyi

tészta:
2 bögre liszt
1,25 dl víz
1 tk só
1 tojás

Ezt összegyúrom és egy picit pihentetem.

töltelék:
25 dkg darált marhahús
25 dkg darált sertéshús
1 fej hagyma apróra vágva
só
bors

10 dkg vaj
tejföl/ecet

Ezt is összegyúrom és picit pihentetem.

A tésztát 4 részre osztottam, hengert sodortam belőle, majd 12 részre osztottam őket, kis korongokat nyújtottam és megtöltöttem a húsos töltelékkel. Félbehajtva alaposan lenyomkodtam az egyik oldalon.

Vizet forraltam, amibe sót, egész borsot és 3 db babérlevelet tettem. Ebben a vízben kifőztem a pelmenyit, majd vajra szedtem és óvatosan elkevertem.

Tejföllel tálaltam. Mi nem vagyunk ecetesek.

Nemsokára utazunk mindannyian Múzshoz, akinek ígértem, az új honban készítek neki egy nagy adagot. Már alig várom :)

Próbálják ki!

Megkésett névnap, azaz a zöldfűszerek nyers mennybemenetele

Recept nincs, a képek önmaguklért beszélnek. S aki kíváncsi a mondandómra, a szöveget is olvassa el. Érdekelne az Olvasó véleménye. Érdekes téma.

Kedves barátnőm Gyöngy egy hatalmas, saját termesztésű fűszernövény csokorral lepett meg névnapomra. Ugyan az alkalom augusztusban elmúlt, szeptemberben kaptam meg a friss zöldeket, mégis kimondhatatlan nagy volt az öröm. S nem főzve, sütve került a tányérunkra, hanem nyersen, minden vitamin és tápanyag forrását tekintve elérhetően! 

Nekem az a hitvallásom, ha a szervezetünket folyton mesterségesen előállított vitaminokkal/táplálékkiegészítőkkel bombázzuk, ellustul és nem vonja ki a tápanyagokat az ételből, nyers, friss zöldségekből, gyümölcsökből. Ezért arra presszionálom a családomat és az engem körülvevőket, hogy tessék nyers dolgokat IS enni. Persze októbertől márciusig én is szedek például C vitamint, tehát nem vagyok ellene a táplálékkiegészítőknek, de fontosnak tartom a természethez és a szervezetünkhöz való egészséges hozzáállást. Ebbe az is beletartozik, hogy télen nem eszem dinnyét. Igyekszem szezonális dolgokat fogyasztani, ami nyilván a családomra is igaz, mert általában én vásárolok, de a listát legalábbis én írom össze. Élhető életmód, ezt Mr. Kardos is megmondhatja, pedig ő küzdött az elején a "túl sok" zöldséggel.

Persze azt is fontos szem előtt tartani, hogy ki milyen vércsoportú. Nagyláb és én A, Mr. Kardos 0 vércsoportú. Mi zöldségevők vagyunk, míg családunk felnőtt féri tagja húsevő és kemény fizikai munkát végez. Ne aggódjon a kedves Olvasó, nem sanyargatom az uramat, kap ő húst, csak kapja mellé a rostot és a vitmaint is.

Szerencsére Nagyláb nem ódzkodik a levelektől, fűszerektől, zöldektől. Mr. Kardost néha győzködni kell, de ő jó bírja a kiképzést, egyre több salátát, zöldet hajlandó megenni.

Aranyat terem, avagy nyár a télben

Zsebekndőnyi területünkön rengeteg paradicsom termett. Batudható ez annak, hogy hihetetlen mennyiségű palántát sikerült ültetnünk. Részben mi vetettük, hogy Nagyláb része lehessen a  kert iránt érzett szenvedélyünknek, részben kaptuk szüleimtől és egy kedves régi barátomtól. A paradicsom mellett 4 tő cukkinit is ültettünk, ami hihetetlen mennyiséget termett a nyáron. A paradicsomlé és ketchup mellett szerettem volna valami gyorsan előkaphatót készíteni a télre. Így került sor a zöldségeink sütésére.

Sült zöldségek, azaz nyár a télben

paradicsom

cukkini

fokhagyma

só

bors

bazsalikom

kakukkfű

olívaolaj

Szándékosan nem írok mennyiséget, mert ahogy sikerül.. A nagyobb paradicsomokat cikkekre vágtam, a koktélok maradhatnak egészben. A cukkinit is cikkeztem, a fokhagymát szeleteltem, a zöldfűszereket ágastól-bogastól rátettem a tetejére. Mindet egy tepsibe halomoztam, majd sóztam, borsoztam, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, összekevertem és alufóliával lefedve pároltam. 

Mikor kész lett, ettünk belőle, a szendicsre lehet sajtot is tenni, a maradék a mélyhűtőbe került. Ilyenkor, télen öröm elővenni belőle és megenni a munkánk gyümölcsét. 

Lassan itt a tavasz! Kertre, magvetésre fel!

Kertünk utolsó terményei

Egy zsebkendőnyi lehetőséget kaptunk arra egy barátunktól, hogy Mr. Kardossal és Nagylábbal saját zöldségeket termesszünk. Legnagyobb meglepetésünkre erről a kis területről 3 kilogrammnyi fejtett borsót sikerült szüretelnünk, amit beosztással január közepén végeztünk ki.

A kert októberi utolsó villanása volt, hogy felszedtük a másodszor duggatott hagymából lett újhagymát, paradicsomot, paprikát, s a megmaradt karfiolt. Ebből egy gyors sülthús készült - kivéve a karfiolt -, s egy mutatós, villámgyors vacsora.

Szeretem a tepsis ételeket, mert az ember hipp-hopp összedobja, nem kell mellette állni és finom lesz.

Sült hús zöldségekkel - mert nem kell a konyhában állni

0,5 kg tarja
zöldségek ízlés szerint
só
bors
1 dl víz

A húst felszeleteltem, megsóztam, borsoztam, majd ráhalmoztam a zöldségeket. Ha az ember a magáét teszi rá, jobban is esik. Nem viccelek!

Ráöntöttema vizet, majd lefedve megpároltam, a végén pedig pirosra sütöttem. A kész állapotról nincs fotó, mert olya gyorsan elfogyott, hogy nem volt időm fényképezni..

A karfiolunk pici lett, de a brokkoli! Levágtam, majd úgy hagytam a földben. Újra kihajtott, s két napra elegendő rántott brokkoli lett a végeredmény. Fotó híján érjék be a beszámolóval.

Gyors vacsora

virsli
tojás
nyers zöldségek

A virslit félbe vágtam, de a végét nem. Egy fogpiszkálóval összetűztem, majd beleütöttem a tojást. Ha valaki nagyon szépet akar - én nem -, akkor levágja a fehérje kifolyó részét. Mutatós, kedves, s örülni fognak neki!

Az utolsó kosár..

Lassan itt a borsó vetés ideje.. Már készülünk..

Próbálják ki!

Mindennapi kenyerünk

Nem sok kenyeret eszünk. Mr. Kardos szokott szendvicset vinni magával a munkahelyére, s vacsorára egy zsemlét ketten megeszünk Nagylábbal, ha nem főtt ételt készítek. Miután lassan fogy a péksütemény, s nem járunk minden nap boltba, egyre több bosszúság ért minket, hogy kiszárad, penészes lesz, szivacsos, a szöget be lehet verni vele és az íze sem az igazi. Már régebben kipróbáltam Hugh F. W. hamis kovászos kenyerét, s ennek mintájára készült már teljes kiőrlésű, rozsos és sima zsemle is. Na meg főtt kifli, de ezt majd később.

Hamis kovászos zsemle (kenyér) Hugh nyomán

a kovász:
250 g liszt - én most kenyérlisztből csináltam, a teljes kiőrlésűnél a negyede legyen teljes kiőrlésű
10 g élesztő - én mindig frisset használok
325 ml víz

Ezt egy éjszakára, de legalább 6 órára folpackal lefedve szobahőmérsékleten tartom.

10 g só
250 g liszt 

kerül még bele. Összegyúrni, keleszteni, 250 fokon sütni lsiztezett sütőlemez úgy, hogy a sütés előtt a sütőlemezt felforróstíjuk a sütőben 5 perc alatt, majd meglisztezzük, ráejtjük a zsemlét/kenyeret, megspricceljük hideg vízzel - ettől ropogós lesz a héja - és készre sütjük.

Közben kenyér is készült, íme:

Próbálják ki, megéri!

Kiskorú a konyhában, avagy Nagyláb cukrász babérokra tör

Mostanában egyre többet időzünk a konyhában Nagylábbal kettesben. Meglehetősen kevés süteményt eszik, de szeret segíteni és különösen szeret meglepetést okozni. Ez a mostani sütemény Mr. Kardos "meglepésére" készült. A méréstől a ragasztásig pusztán két dolgot csináltam én: a tészta gombóccá formázását és a nyújtást.

Linzerkarika

30 dkg liszt - bár igyekszem egészségesen főzni, mindig finomlisztet használok
20 dkg vaj - NEM margarin (!), hidegen
5 dkg porcukor
5 dkg vaníliáscukor
1 tojás sárgája
fél citrom reszelt héja - kihagyható, most nálunk is kimaradt, mert elfelejtettem

Minden egy tálba máértünk, a vajat kockára vágva tettük bele, majd tésztagombócot készítettünk. Nem kell félni, hogy száraz és sosem áll össze, össze fog! Türelem, csak gyúrni-gyúrni. Amint összeáll, rögtön hagyjuk abba a gyúrást, mert ha túlgyúrjuk, törni fog nyújtásnál és csak kínlódni fogunk. A tálat folpackal lefedve egy órára hűtőbe tettük.

Én két részre szoktam vágni a gombócot, az egyikből az alsó részeket készítjük el, a másikból a tetejét, a maradékból pedig ami sikerül. Nekünk 26 db rendes és 1 db "rendetlen" formára futotta.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, 200 fokon 10 perc alatt készre - épp csak rószaszínedik a széle- sütöttük. Kicsit kihűlt és lekvárral - csipkebogyó és szilva - összeragasztgattuk. Nem szórtuk meg procukorral, szerintem ez így is elég édes.

Mikor Mr. Kardos hazaért, Nagyláb izgatottan adta át a tál süteményt. Nagy volt az öröm! Estére 6 db maradt, s kaptam is a kérdést: holnap nem akartok megint sütni? Hát már ezért megérte..

Próbálják ki!

Kókuszos, ahogy Manci mamám csinálta

Gyerekkoromban amikor Hildus hazajött a bentlakásos iskolából, Manci mamám mindig készített kókuszost, azaz kókusz kockát. Ő nem piskótát használt alapnak, hanem egy zsíros-mézes tésztát. Szerettem, ahogy ma is, meg is tanultam tőle.

Hildus ugyan jobban szereti a piskótás verziót, de most húsvétkor mégis nagyon megörült, mikor ebből vittem neki.

Kókusz kocka Manci módra

30 dkg liszt

2 tojás

5 dkg zsír

20 dkg porcukor

1 sütőpor

3 ek méz

1 dl tej

Csokimáz

8 ek kakaó

8 ek cukor

8 ek víz

8 dkg vaj

A cukrot a tojással habosra kevertem, majd belekerült a többi hozzávaló is. Nem szitáltam, nem vacakoltam, csak ahogy esik úgy puffan módra tettem.

A masszát kizsírozott tepsibe töltöttem és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. 

A csokimázhoz egy hőálló tálba mértem a száraz hozzávalókat és a vizet. Felfőztem őket, majd a tűzről levéve felolvasztottam benne a vajat.

Amikor a tészta kihűlt, kockákra vágtam, majd beforgattam a darabokat a csokimázba, végül a kókuszba.

Próbálják ki ezt a tésztát is, érdemes!