Galuskázzunk... Aranyban..

 Egy kedves emlék kapcsolódik ehhez a recepthez. Valaha régen N. barátnőmmel néha tartottunk csajos napot. Elmentünk squasholni, majd beültünk a szaunába és utána felmentünk hozzá egy kicsit beszélgetni.

Az egyik ilyen alkalommal készítette ezt a csodás édességet, méghozzá úgy, hogy már kész volt a tészta, kiszaggatva várt, kelt a sötét sütőben, míg hazaértünk, gyorsan megsütöttük és neki is láttunk. Rögtön el is kértem a receptet, s azóta gyakran készítem. Kuglóf formában, ahogy ő tette akkor.

Bátran megosztom a kedves Olvasóval, hiszen nemrégen a gyerekkori barátnőm is elkérte a receptet, s azt írta, nagy sikere volt.

Aranygaluska

Tészta:

2,5 dkg porcukor

25 dkg liszt

2,5 dkg vaj

2 dkg élesztő

cs. só

1 tojás

1,2 dl tej - langyos

1 citrom héja

A szóráshoz:

11 dkg darált dió

9 dkg cukor

reszelt citromhéj

kb. 20 dkg olvasztott vaj, vagy margarin

Sodó (ezt lehet hígra főzött vaníiapudinggal helyettesíteni)

7 dl tej

1 vanília

5 dkg cukor

4 dkg liszt

pici rum

A tésztához mindent összeöntöttem - nem kell futtatni sem -, simára gyúrtam, majd 30 percig pihentettem. 2 cm vastagra nyújtottam a tésztát és kicsi pogácsaszaggatóval apró darabokat, félholdakat szaggattam, s az alaposan kivajazott, kilisztezett formába kezdtem rakni. Meglocsoltam olvasztott vajjal, megszórtam a diós keverékkel, s jöhetett az újabb réteg tészta, vaj, szórás. A tetejét is vajjal, dióval zártam, majd betettem a bekapcsolatlan sütőbe újabb 30 percre - az se baj, ha tovább marad -, majd megsütöttem.

A sodóhoz a tojást, cukrot, vaníliát kikevertem, hozzátettem a lisztet és 1 dl tejet. A többit felforraltam, majd óvatosan - hogy ne legyen rántotta - a tojásos keverékhez öntöttem, végül visszatettem az egészet főni, míg sodó állagú nem lett. Tűzről levéve került hozzá a rum - ez elhagyható.

Egy gulyásveles, frankfurti leves után tökéletes második fogás, de karácsonykor is kiváló édesség, ha valaki nem mer nekiállni a bejglinek.

Próbálják ki, elronthatatlan!

A legfinomabb csokikrém..

Vírus helyzet van. Ez még egy olyan blogot sem kerül el, ami ételekkel foglalkozik, hiszen mindig beszivárog a tudat a gondolataid közé...

Sokan vannak most karanténban, sok barát, ismerős. Vásárolunk, határozatot nyomtatunk, s én ma éppen tortát sütöttem egy háziőrizetes apukának az osztályból - talán mondhatom így - egy barátunknak.

Hirtelen jött kérés volt, s az alap feladat a "vegyetek egy tortát valahol". Cukrászda nagyon drága, Tesco nagyon vacak, hát, inkább sütöttem.

Az alap a klasszik kakaós piskóta lett, a krém alapreceptjét innen vettem, de kicsit más lett.

Csokoládé krém

250 g mascarpone - laktózmentes változat

110 g vaj (nem margarin)

440 g porcukor

2 ek vanília aroma

2 ek natúr joghurt - ez is laktózmentes

70 g cukrozatlan kakaópor

A vajat megolvasztottam, hozzákevertem a többi hozzávalót, míg kivilágosodott és szép, krémes lett. Nem kell megijedni, ha az elején úgy tűnik, ez a száraz kulimász sosem lesz krém - DE az lesz!!

A kakós piskótát most csak kettévágtam, megtöltöttem a  krém kétharmadával, majd körbekentem. Picit betettem a tortát és a maradék krémet a hűtőbe, majd habzsákból kinyomva a csokit, feldíszítettem a tortát. Került rá egy kis kókuszreszelék és emberi fogyasztásra alkalmas citromhéj is.

Nagyláb csak annyit kérdezett: anya, van még abból a csokiból? - azt hiszem, ez minden dícséretnél többet ér.. 

Most izgulok, holnap kora reggel visszük a meglepetést.. Remélem, tetszeni fog.

Próbálják ki, megéri, elronthatatlan és valóban nagyon finom!

Túrógombóc, az én mumusom

Azt hiszem, mindenkinek van olyan étel az életében, ami valahogy soha nem akar sikerülni. Hát, nekem a túrógombóc az, ami feladta a leckét. Egészen máig.

Olyan sokat beszéltünk mostanában erről a fogásról - amit egyébként nagyon szeretek -, hogy úgy gondoltam, még egyszer, utoljára nekifutok. Keresgéltem a netem, s megtaláltam ApróSéf receptjét (itt található). Az ő javaslataiban még sosem csalódtam, így lelkesen álltam hozzá az elkészítéshez. 

Leírom a hozzávalókat, a részletes elkészítési javaslat a linken.

Túrógombóc

50 dkg túró - én laktózmentest használtam

12 dkg búzadara

3 tojás sárgája

3 tojás fehérje felverve

1 citrom reszelt héja - ez most kimaradt

1 csipet só

zsemlemorzsa a forgatáshoz

Édes tejföl:

200 ml tejföl - ez is laktózmentes nálunk

10 tk. porcukor

A recept szerint csináltam mindent - bevallom, aggódtam, nekem a túró a tojással és sóval nem lett olyan krémszerű, mint neki -, kivártam azt a rengeteg időt, elkészítettem a zsemlemorzsát, megfőztem a gombócokat, s mikor láttam, hogy ez most egyben marad, akkor kevertem össze a tejfölt a cukorral.

Ééééés, sikerült!!!

Kissé félve vittem Mr. Kardosnak, hogy kóstolja meg, de legnagyobb örömöre azt mondta, ilyen jó túrógombócot még nem evett. Ezen felbátorodva Nagyláb is kapott - az övé a képeken, Mr. Kardos szívet kapott a gombócokra, de mire lefotóztam volna, elfogyott -, ő is pozitívan nyilatkozott. Szóval, felkerül a repertoárba. Egy mumus elkergetve :)

Próbálják ki, érdemes!

A húsvéti maradékok újrahasznosítása

Én mindig várom a locsolókat. Nekem nem nyűg, örömmel tölt el, hogy jönnek a vendégek. Ráadásul több barátom is van, akik ilyenkor futnak össze egymással, évente egyszer.

Van egy megszokott menü, amit már korábbi években olvashatott az Olvasó: csülkös bableves, sonka-tojás nyers zöldségekkel, répatorta és még valamilyen sütemény.

Mikor vége van az ünnepnek, olyankor szembesülök vele, hogy maradt egy csomó sonka, van még főtt tojás is - a bableves valahogy mindig elfogy -, s ezeket sem hagyhatom veszni. Korábban mindig rakott krumplit készítettem újrahasznosítás gyanánt, de idén kitaláltam, hogy kenőke lesz. Bevált, ez marad!

Húsvéti-maradék kenőke

fél főtt főtt sonka

4-5 keménytojás

1 nagy tejföl

2 ek. mustár

só, bors

1-2 újhagyma, zöldjével együtt

Az egészet leturmixoltam és már el is készült. Aki szeretne, tehet bele egyéb zöldségeket, zöldfűszert, fokhagymát, majonézt is, nekem nem hiányzott.

Próbálják ki, mert gyors és nagyon finom!

Hortobágyi hétköznap, mert megígértem

Én mindig tartom magam a szavamhoz. Márpedig megígértem a fiúknak, hogy készítek hortobágyi húsos palacsintát. Az igazság az, hogy vasárnapra terveztem, de úgy elment a nap, hogy nem lett belőle semmi, így maradt a hétfő a kivitelezésnek. Nos, hétfő.. Hajnalban kelés, Nagylábat oviba be, munka, Nagylábat oviból el, közös vásárlás, aztán nekiállni főzni. A hortobágyi egy különösen finom étel, de nem munka után készítendő, mert meglehetősen sokáig tart. 

Előre bocsátom, hivatalosan maradék pörköltből szoktam csinálni, de az most elfogyott, így darált hús került bele

Hozzávalók:

0,5 kg  darált hús

1 fej vöröhagyma apróra vágva

só

bors

pirospaprika

2 dl paradicsomlé (ez nem kéne, ha pörkölt lenneaz alap)

1 ek olaj

1 kis tejföl

paprikás szósz:

fél fej hagyma apróra vágva

1 ek olaj

só

pirospaprika

2 ek liszt

1 tejföl

2 dl paradicsomlé

2 dl víz

kb. 20 db palacsinta

Az olajon megpirítottam a hagymát sóval, majd a húst is fehérre pirítottam, ráöntöttem a paradicsomlét, elkevertem a borsot, pirospaprikát. Az egészet felforraltam, majd belekerült a tejföl is.

A paprikás szósz is hasonlóan készült, azonban a liszt miatt kell bele a víz. Felhasználás előtt botmixerrel leturmixoltam, hogy homogén legyen a szósz.

A palacsinta receptjét nem írom le külön. A lényeg, hogy sós legyen.

A palacsintákba 2 evőkanálnyi húsos szószt tettem, majd két oldalát behajtottam, végül a tetejét is ráhajtottam két oldalról, így formás kis batyuk készültek. Hőálló tálba tettem őket, majd meglocsoltam néhány merőkanál paprikás szósszal. Grill fokozaton, 200 fokon 10 perc alatt kicsit összesütöttem.

Próbálják ki!De ne hétköznap!

Kuglóf, ami másnap is puha

Sokszor sütötem már kuglófot, de mindig az volt a bajom vele, mint a kelt tésztákkal (pl. bukta) általában - másnapra kemény mind. Kersetem egy olyan receptet, ami másnap is finom és puha. Így találtam erre a receptre.

Hozzávalók:

20 dkg finom liszt

20 dkg porcukor

1/2 zacskó sütőpor

4 tojás

1 dl olaj

1 dl tej

kb 1 evőkanál keserű kakaó

liszt, vaj a forma kikenéséheza tetejére 100 gramm étcsokoládé, szeletelt mandula - én ezt most kihagytam.

Elárulom, az élmény felülmúlhatatlan. Másnap is puha. Lekvárral, pudinggal, gyümölcs szószal isteni. Próbálják ki!

Mert termelni érdemes - paradicsomlé és ketchup a saját kertünkből

Mr. Kardossal egy húron pendülünk, ha a kertről van szó. Persze ennek szerepe van erős kertész vénánknak és végzettségünknek. Minden évben termesztünk friss zöldséget - valahol. Tavaly Hildusék kertje volt a forrás. Az utolsó nagy hajrában az alábbi gyönyörűségek érkeztek:

A paradicsom "téliesítése" volt a fő feladat, mert bár a képen nem látszik, mintegy 30 kg volt. Készült belőle ketchup és paradicsomlé is.

A ketchup receptjét Fűszeres Esztertől vettem, de a korábbi bejegyzésben lévő linken már nem található meg, ezért megosztom most itt, hogy biztosan megmaradjon. A recept kis mennyiségre vonatkozik, tessék arányosítani, ha nagyobb mennyiséggel dolgozunk.

Hozzávalók:

5 kg érett paradicsom

1/2 csokor zeller zöld 

2 fej hagyma

1 fej fokhagyma

2 kk egész bors

2 kk fehér mustármag

10 szem szegfűszeg

2 kk fahéj

ízlés szerint cukor

ecet

Komoly segítségem is akadt az 5 éves Nagyláb személyében.

A paradicsomot megfőztem, majd átpasszíroztam. A feléből lé készült, ízesítés nélkül, a másik feléből lett ketchup. A zellerzöldet, hagymát, fokhagymát felaprítottam és beletettem a paradicsomlébe. Addig főztem, míg a leve jól besűrűsödött, aztán robotgéppel összeturmixoltam az egészet. (Az eredeti recept szerint a zellert, hagymát, fokhagymát a paradicsommal együtt át kell passzírozni, de én nem szoktam.)

Teatojásba tettem a borsot, mustármagot, szegfűszeget és beledobtam a szószba. A fahéjat, cukrot ecetet csak a vége felé tettem bele. Kóstolni kell, nem lehet megúszni.

A főzetet kifertőtlenített üvegekbe töltöttem és száraz dunsztban kihűlésig pihentettem.

Én nem szoktam bele chilit tenni, de aki csípősen szereti, az nyugodtan használja.

Milyen jó is így majdnem tavasszal elővenni egy ketchupot, paradicsomlét, s húsgombócot, pizzát készíteni vele.

Próbálják ki!