A tartósitószer mentes kamrakészlet

Akik szokták olvasni a bejegyzéseimet, tudják, hogy igyekszem minél kevesebb vegyszert használni a konyhámban. Ilyen például a tartósitószer, illetve a befőző cukor is. A tartósitásnak van olyan módja, amivel megőrizhetjük a gyümölcsök, zöldségek frissességét a fent emlitett kemikáliák nélkül is, s nem romlanak meg télig/télen sem.

Nemrég egy kedves barátnőm hozta fel - indokolva a befőző cukor használatát -, hogy igy hamarabb lesz sűrű. Ja kérem... A jó munkához idő kell. Ahogy az egészséges ételhez is.

Lekvárok közül kettőt - eper , valamint csokoládés meggylekvár cukorbeteg verziója- olvashattak már nálam, most pedig megtaláltam a tartósitószermentes savanyúság receptjét is. Vagyis, valójában találtam két csodás receptet, amit felhasználtam. Itt a recept - Mézeskalács konyhától - és az elkészités leirása, de azért alább is megosztom, hogy ne kelljen az Olvasónak ide-oda klikkelgetnie.

Tartósitószer mentes felöntőlé készitése:

1 l víz
1 tk szemes fekete bors
1 tk mustármag
1/2 tk koriandermag
1 tk köménymag
1 db babérlevél
3 dkg só
15 dkg cukor
1,3 dl 20%-os vagy 2,6 dl 10 %-os ecet
Üvegenként egy 10 cm-es kaporszár(elhagyható)

Az ecet kivételével mindent felforraltam, majd miután kihűlt, beletettem az ecetet. Az üvegekbe bármit tehetünk, amit savanyitani szeretnénk. Én egyik alkalommal karfiolt, csillagtököt, sárgarépát, paprikát, zöldparadicsomot és uborkát használtam, másodszorra pedig uborkát, paprikát, paradicsomot és hagymát.

Az üvegekbe jó szorosan helyeztem a zöldségeket, majd felötöttem a lével. Fél óra után megnéztem, ha csökkent a folyadék szintje, utántöltöttem, majd fólia és tető került rá, jó szorosan. Az üvegeket újságpapirba csomagoltam (a kép még az előtt készült), majd egy nagy lábasba helyeztem őket, s annyi vizet öntöttem közéjük, hogy az üvegek háromnegyedéig érjen. Gyöngyöző vizben 40 percig dunsztoltam, majd a vizben hagytam kihűlni a savanyúságokat. A lábas alá érdemes platnit helyezni, hogy egyenletesebb legyen a hőelosztás.

Eltel 3 hét és még rendben vannak. Egy vödröt is megtöltöttem karfiollal, azt megkóstoltuk, finom, maradok ennél a receptnél. Próbálják ki!

Anyukám (almás) pitéje

A cim annyiban fedi a valóságot, hogy a tészta valóban anyukám receptje, aki kizárólag almával késziti. Én többféle gyümölccsel próbáltam már és a végeredmény kiváló volt.

A klasszikus, élesztős almás pite receptjéről van szó, amit én most meggyes-ribizlis változatban kélszitettem el.

Anyukám pitéje

35 dkg liszt

25 dkg margarin

1 tojás

2 dkg élesztő

1 dl tej

1 csipet cukor

1 csipet só

1 tojás a kenéshez

Töltelék:

kb. 30 dkg magozott meggy

kb. 10 dkg szemezett ribizli

fahéjas cukor

kevés búzadara

A sütőt előmelegitettem 180 fokra. A lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd beleöntöttem a megfuttatott élesztőt, a tojást, sót, s összegyúrtam a tésztát. Két cipóra vágtam, majd a kinyújtott tészta egyikét a tepsibe tettem. Nem kell a sütőlemezt kikenni, elég zsiros a tészta igy is. Megszórtam búzadarával, rátettem a gyümölcsöket, meghintettem alaposan a fahéjas cukorral, majd rátettem a másik tésztát. Megkentem tojással, megszúrkáltam a tetejét, s körülbelül 40 perc alatt készre sütöttem. Amikor kihűlt, felszeleteltem, s megszórtam porcukorral.

Családi piknikre vittük. Jól sikerült, de azt hiszem lehetett volna egy kicsit édesebb. Legalábbis, ahogy az édesszájú családom arcát figyeltem falatozás közben. Egyszerű, gyors, finom. Próbálják ki!

Semifreddo, avagy féligfagyi

Először is: bizonyára feltűnt az engem rendszeresen olvasókak, hogy elfelejtettem használni a hosszű "i"-t. Nos, hölgyeim és uraim, nem ez a helyzet. Laptopot cseréltem, amin - angol billentyűzet lévén - hiján vagyok az emlitett betűnek. Kérem szives elnézésüket.

 

A cimben szereplő, mostanság nagyon divatos névhez én nem ragaszkodom, de igy talán mindenki tudja, miről van szó. Fagyigépem nincs, ennek ellenére szoktam fagylaltot késziteni, mert apukám és Múzs is nagyon szereti. Általában fagyasztott gyümölcsből, porcukorból és tejszinből csinálom, majd a fagyasztóba teszem, s pár óra múlva fogyasztható is a hűs finomság, azonban most valami mást akartam. Valamit, ami sokkal inkább hajaz a klasszikus fagylaltra. Meg is találtam a megoldást Jamie Oliver Pucér szakács sorozatában. Persze nem irtam le a receptet, igy kutakodtam kicsit a neten, s femina.hu-n találtam egy receptet, amit egy egészen picit átalakitottam, s igy született meg az én változatom. Alapnak tökéletes, a variációk tárháza pedig végtelen. Én ribizlivel bolonditottam meg, amit a szüleim aznap reggel szedtek a kertjükben. Ime a recept:

Semifreddo a'la Zsená:

3 egész tojás

2 tojás sárgája

10 dkg méz

11 dkg cukor

1 vaniliarúd kikapart belseje (vagy egy tk vanilia aroma)

5 dl tejszin

20 dkg ribizli passzirozva

A tojásokat a cukorral, mézzel, vaniliával gőz felett, habverővel addig kell vertem, mig habos, világos, krémszerű lett. Miután kihűlt, a felvert tejszinhez kevertem. Tulajdonképpen igy kész is az alap fagylalt. Én ezt a keveréket izesitettem az átpasszirozott ribizlivel. Önök természetesen használhatnak grillázst, csokidarabokat, összetört kekszet, egyéb gyümölcsöt is. A variáció valóban  végtelen. Nem baj, ha nem keveredik el teljesen az izesitő anyag a krémmel, ugyanis látványosabb lesz.

Az egész családnak izlett, mondhatom, lesz még folytatása. Próbálják ki!

Gyors nyári vacsora - hozzávalók a kertből

Abban a szerencsében volt részünk Nagylábbal, hogy Hilduséknál tölthettünk egy napot. A kert, ahová egy hónapja elültettük a palántákat, már első terméseit kinálgatja, aminek nem is tudtam ellenállni. A sziveslátásért cserébe egy gyors vacsorát készitettem vendéglátóinknak - ahogy az arcukat láttam, sikerrel. 

Zöldséges rizs

1 bögre rizs

3 szelet bacon (ez volt a hűtőben, más is lehet, ki is lehet hagyni)

1 csokor snidling

néhány lestyán allevélke

2 bébi (de tényleg) cukkini

3 kisebb szál sárgarépa

4 mángold levél

só, bors

1 ek. szójaszósz

1 ek. olivaolaj

Mindent apróra vágtam, kivéve a sárgarépát, amit csikoztam, s a cukkinit, amit vékony szeletekre hagytam, majd egy nagy, mély falú serpenyőt tettem a tűzre. Olivaolajon megpiritottam a snidlinget, bacont és a sárgarépát, majd beleöntöttem a rizst, amit szintén megpiritottam, sóztam, borsoztam, majd felöntöttem kétszeres mennyiségű vizzel, s nagy lángon hagyva lefedtem. Amikor felforrt, kisebbre vettem a lángot, nem egész picire. Mikor a rizs már majdnem megpuhult, beletettem a többi zöldséget is, meglocsoltam szójaszósszal és pótoltam a vizmennyiséget, hogy a rizs megpárolódjon. Innen már csak 5-6 perc és kész is a vacsora. 

Az egész nagyjából fél óra alatt elkészült, s nagyon kevés hozzávaló kellett hozzá. Olyannyira jól sikerült, hogy az éppen jóllakott Nagyláb sem birta ki és egy hatalmas adagot befalt belőle.

Próbálják ki! Most annyi friss zöldség kapható, egy ilyen ételt pedig el sem lehet rontani.

Bodzaital és az ösztön

Még anyák napján, a borongós időben elmentem Nagylábbal az erdőbe, s hazafelé belebotlottunk az éppen virágait bontogató bodzabokorba. Gyorsan előkaptam egy zacskót, s néhány virágot leszedtem - több nem is volt még. Akármennyire kevés is lesz belőle - gondoltam, de legalább iszunk egy finom bodzaitalt. Nem, a megnevezés nem téves, nem szörpöt készítettem, hanem italt, ami higítás nélkül is fogyasztható - édesszájúak előnyben - a szörp ugyanis Hildus áldásos tevékenységének köszönhetően keletkezik a családunkban évről-évre. 

Az ital elkészült, meg is ittuk és bizony nem készült fotó.

Múlt héten Múzs munkahelyén jártunk egy kellemes céges-bográcsos rendezvényen, s a hihetetlen hidegnek köszönhetően fenn a hegyen még javában virágzott a bodza. Szerencsére - vagy szokás szerint, mindkét állítás megállja a helyét - Múzs nem sietett minket hazavinni, így míg vártunk rá Nagylábbal a fagyos parkolóban, volt idő egy nagy zacskót teleszedni az illatos virágokkal. Közel 6 liter ital lett a végeredmény, amit épp az imént szűrtem le.

Jöjjön a recept:

Bodzaital (2 literhez)

12 nagyobb bodzavirág

20 dkg cukor (ki milyet szeretne, a nádcukor is kiváló hozzá)

3 db citrom (a héj fogyasztásra alkalmas legyen - Aldiban általában kapható ilyen)

2 liter víz

A virágokat alaposan megmostam, szűrőbe tettem. Több nagy üvegbe - akinek nincs, használhat fazekat is - öntöttem a vizet (értelemszerűen a virágok darabszámához mérten felszorozva a fenti mennyiségeket), belemértem a cukrot, majd az alaposan megmosott citromok felét belenyomtam a lébe, a többit felkarikázva helyeztem az üvegbe, majd a virágok következtek. Az egészet alaposan összekevertem, fóliával, gumival lezártam és hűtőbe tettem. 4-5 napot kell itt töltenie az italnak, ami azonban fontos, minden nap meg kell keverni! Ezzel elkerülhetjük a penészedést, illetve jobban kioldódnak az aromaanyagok. Mikor elkészült, szűrőn átszűrtem, majd mehetett az üvegekbe. Nincs egyforma üvegem, teszem, amibe sikerül, hiszen nem is ez a lényeg. 

Aki teljesen átlátszó italra vágyik, gézen szűrje át, úgy az összes szárazanyag-tartalomtól megszabadulhat. Az elkészült nedű a hűtőben 2 hétig biztosan eláll, ha addig megmarad.

Úgy rémlik, nagymamám olvasztott cukrot tett a vízbe, de ez csak egy halvány emlék. Én nem vesződnék vele, így is tökéletesen finom lesz, s nem kell még egy edényt elmosogatni.

Az ösztönről szólva pedig: Nagyláb lázas. Igyekszem rávenni, hogy igyon sokat, de úgy tűnik, vízre most nem vágyik, hát akkor mi legyen? Cukros italokat nem kap, a teára is húzza a száját. Gondoltam, adok neki a bodzaitalból, azonban a magas cukortartalom miatt neki higítva. Ízlett neki, issza is azóta a folyadékot, s közben kiderült, hogy a bodza lázcsillapító, izzasztó és immunerősítő. Éljen!

Próbálják ki! Érdemes.

Olcsó sajtos süti

Szeretem a sós süteményeket. Hát még Múzs! De általában csak egy félét szoktam sütni. Húsvét előtt kaptam egy receptet, amit a barátom is úgy kapott az ő barátjától. Olcsóbb, mint az a klasszikus sajtos, amit én szoktam csinálni és szapora is. Meghagyom az örökölt nevet, bár az illetőt nem ismerem, de egyéb forrásmegjelölés híján így is jó lesz.
Sajnos, egyelőre nincs jobb képem, de azt tessék nézni ott a fehér tálban, a felső sarokban a hókifli és az ishler ölelésében.

Niki sós sütije, avagy sajtos kocka

30 dkg liszt
3 dkg reszelt sajt (plusz a díszítéshez)
15 dkg margarin
késhegynyi só
kis doboz tejfölnek maximum a 3/4-e

1 tojás a kenéshez
magok, sajt, só

A tésztát összegyúrtam - jól nyújthító tésztát kell kapni. A szöveg szerint egy órát pihentetni kell, én ezt lerövidítettem - a húsvéti hajtásra való tekintettel - mintegy fél órával, de nyugodtan hagyhatják. A tésztát 4 részre osztottam, a sütőt előmelegítettem 170 fokra, majd kinyújtottam a darabokat levestészta (papírvékony, de komolyan) vastagságúra. A sütőlemezre sütőpapírt helyeztem, majd rátettem a kinyújtott tésztát, megkentem tojással, alaposan megsóztam, majd reszelt sajttal és köménnyel meghintettem. Derelyevágóval apró kockákra vágtam a tésztát.
Kömény helyett használhatnak szezámmagot, tökmagot, lenmagot, bármit, amit szeretnének. Nekem csak ez volt itthon. Rózsaszínre sütöttem.

Sörkorcsolyának is isteni, próbálják ki!

Vendégvárás

Szeretek újabb és újabb süteményeket kipróbálni. Mostanában a krémes sütemények felé fordultam, de nem magam miatt - én ugyanis nem vagyok oda értük -, hanem Múzs kedvéért. A hétvégén vendéget vártunk, s miután Múzs ügyintézés céljából Szegedre távozott, volt időm kutakodni a világhálón egy krémes, finom sütemény után.

Találtam egy Csehszlovák (Vendégváró) szelet nevű édességet. A név tetszett - én még emlékszem a régi Csehszlovákiára - a krém is tetszett, viszont nem akartam kétféle tésztával vesződni, meg egy kicsit édesnek is gondoltam, így elkészült az én változatom. Íme:

Az én Csehszlovák szeletem

10 tojásból piskóta - kétharmadába kerüljön cukrozatlan kakaópor

krém:

3 ek liszt

5 dl tej

1 cs. vaníliás cukor

1 tojás

20 dkg vaj, vagy margarin

20 dkg porcukor (plusz a tetejére)

5 ek. savanyú lekvár

A piskótákat lapra húzva megsütöttem. A lisztet egy tűzálló tálba tettem, elkevertem kevés tejjel, hogy sima legyen, majd hozzáadtam a többi tejet, a felvert tojást, a cukrot, s puding szerűre főztem. A margarint a porcukorral kihabosítottam, s a kihűlt masszához öntöttem. Alaposan kikevertem a krémet.

Alulra került egy barna lap, amire lekvárt kentem, majd a krém felét. Ezután jöhetett a fehér lap, a maradék krém, végül a barna lap, s a tetejére porcukor. Hűtőbe kell tenni, s nagyon jót tesz neki egy nap állás. 

Finom lett, de legközelebb mindkét réteg krém alá kenek savanykás lekvárt, de aki az édes dolgokat szereti, ki is hagyhatja.

A lényeg: Múzs örült. A sors iróniája, hogy a vendégek nem szeretik a süteményt. Sebaj, több marad nekünk :)

Próbálják ki!