Meglehetősen dolgos hétvégén vagyunk túl. Savanyúság és ketchup készült télire. Még nem sikerült kipihenni magam azóta sem.
Szombaton megkértem Múzst, kísérjen el a piacra, hogy ne kelljen cipelnem. Rá való tekintettel igyekeztem minél gyorsabban végezni. Egy helyen megvettünk szinte mindent, s négykerekű táltos paripánkat mintegy 20 kilogramm zöldséggel megrakodva indultunk haza. A vásáron beszerzett földi jókon túl Hilduséktól is kaptunk egy kosár paradicsomot, ami szintén befőzésre várt.
Első körben a ketchupot tettem el. 7 kg paradicsomot mostam, vágtam, helyeztem a szép, új lábasomba, s tettem fel főni. Szüleimtől kaptunk egy passzírozót, de használat közben kiderült, nem vagyok passzírozó-kompatibilis. Egyszerűen nem bírtam a húst kipréselni a mag és héj közül, csak a lé folyt le, s sajnáltam volna a pépes terméket kidobni. Ilyenkor előjön a sufni-tunning és a józan paraszti ész, előkerült egy újabb fazék, majd a nagy, zománcos szűrőkanál és azon passzíroztam le - immáron számomra tökéletes minőségben - a forró, leves paradicsomokat. A receptet Fűszeres Esztertől vettem, évek óta használom. Itt olvashatják.
Természetesen 7 kg-ra átszámoltam a fűszerek és egyéb hozzávalók mennyiségét. Eszter azt írja, hogy a paradicsommal együtt főzzük a hagymát, fokhagymát, zellert, s úgy passzírozzuk át. Én nem így csináltam, a paradicsom lényegének kinyerése után visszatettem a fazekat a tűzre, akkor kerültek bele a pépesített hagymafélék és a zeller. Így főztem meg őket. Ez - szerintem - azért is jobb megoldás, mert még több vizet veszít a lé és sűrűbb lesz a ketchup. Összesen 5,5 üveg lett belőle.
Készült még káposztával töltött csípős almapaprika és csalamádé. A receptjüket nem írom, mert ezer változat van. Mindenki máshogy szereti, ki édesen, ki nagyon savanyún. Egyet azért elárulok: nem használok tartósítószert, ellenben fehérborecet adja a felöntőlé ecet-tartalmának nagy részét.
Sajnos, rossz holdállásban álltam neki az eltevésnek, s meglehetősen meleg volt a kamrámban, így az almapaprika beopálosodott, de amint észrevettem, kinyitottam a kamra ajtaját, s jelentem, a helyzet nem romlott tovább, sőt javult, minden rendben van.
Vár még ránk egy édesebb répa-káposzta saláta eltevése és még ugyanennyi ketchupot szeretnék befőzni.
Önök hogy állnak? Telik már a kamrapolc?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése